Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról
1026. szám. 51 megfelelő helyen külön-külön foglalkozik, mégis helyénvaló a megszűnés eseteinek összefoglalása. Az üzem abbanhagyása, ha az engedélyes az üzemet felszólítás ellenére sem indítja meg újból, olyan eset, amikor az engedélyokirat hatályának megszűnését még külön hatósági intézkedéstől függővé tenni felesleges lenne és csupán az energiaellátásnak más módon való biztosítását hátráltatná, ha ilyenkor az engedélyokirat formális visszavonásáig, illetőleg a közigazgatási bíróság döntéséig az engedélyes kizárólagossági jogára még mindig figyelemmel kellene lenni. Ha a miniszter üzemi gondnoki kezelés útján kívánja a megfelelő eredményt elérni, az abbanhagyott üzem folytatására szóló és határidőt megszabó felhívás kibocsátását mellőzve, fog ily intézkedést tenni. Az engedélyes jogi személy megszűnése esetében az engedélyokirat hatályának megszűnése a dolog természetéből következik. Ez a rendelkezés természetesen nem zárja ki, hogy pl. a felszámolás alá kerülő részvénytársaság a villamosművét a 47. §-nak megfelelően elidegenítse. A háramlás és az engedélyokiratban meghatározott idő letelte végül az engedélyokirat hatályát megszüntető azok a körülmények, amelyek a dolog rendes menete esetére már eleve meg vannak állapítva. Az 52. §-hoz. Az eleve meghatározott időtartam azonban rendszerint oly hosszú, hogy az alatt is kiderülhet az időtartam meghosszabbításának az energiagazdálkodás szempontjából, de főként a fogyasztók érdekében való előnyössége. A javaslat éppen ezért megengedi a villamosmű bővítése vagy átalakítása és az energiaárak leszállítása ellenében az engedélyes kérelmére az engedélyokirat hatályának egy ízben való meghosszabbítását. Az 53. §-hoz. Ha utólag állanak be az engedélyes személyes körülményeiben olyan változások, amelyek meglétében az engedélyokirat kiadásának nem lett volna helye, a legkézenfekvőbb megoldás az engedélyokirat hatályának megszűnése lenne. A javaslat azonban számot vet azzal, hogy az engedélyokirat kiadása után az engedélyes a villamosmű létesítésére esetleg már jelentős kiadásokat teljesített és így vele (csőd esetében hitelezőivel) szemben súlyos igazságtalanság lenne az engedélyokirat hatályának megszűnését mondani ki és ezzel a már létesített berendezéseket értéktelenné tenni, illetőleg az esetleges új engedélyes önkényére bízni, hogy azokat átveszi-e és minő ellenérték fizetésével. Különösen súlyos lenne így eljárni azért., mert az 5. § 1. és 2. pontjában említett körülmények esetleg az engedélyes vétkessége nélkül is beállhatnak. A javaslat éppen ezért az engedélyokirat kiadását kizáró körülmények utólagos beállásának hatályát egyenként veszi szabályozás alá, mégpedig azt is figyelembe véve, hogy az említett körülmények bekövetkeztekor a villamosmű létesítése mennyire haladt és az engedélyokirat hatályának megszűnését csak az építkezés megkezdéséig beálló körülmények esetére állapítja meg. Csőd és kényszeregyességi eljárás esetére a javaslat az ezekre vonatkozó jogszabályokkal kíván összhangot létesíteni, egyéb esetekre pedig több vonatkozásban alkalmazza expediensként a felelős vezetőül az engedélyes részéről képviselő kijelölését. A megfelelő képviselő kijelölésének megtagadása az engedélyokirat visszavonására szolgáltat okot. X. fejezet. A megváltás és a háramlás. Az 54.—56. §-okhoz. Ügyszólván valamennyi, ma érvényben lévő ú. n. koncessziós szerződés azon a gondolaton épül fel, hogy a villamos energiaszolgáltatás céljait szolgáló energiafejlesztő és át vevőberendezések, mint idegen — főként köztulajdonban álló — területen emelt létesítmények az engedély hatályossága időtartamának lejártával az engedélytadó községre (városra) ingyen átszállnak 7*
