Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról
46 1026. szám. ződéshez teszi hasonlóvá és a méltányosság követelményeinek is az felel meg, hogy ilyen esetben az 1881 : XVII. t.-c. 22. §-a és 48. §-ának 2. pontja kerüljön alkalmazásra. Ezeket a szabályokat, valamint a kényszeregyességi eljárás megfelelő szabályait terjeszti ki a javaslat az energiaszolgáltatási szerződés esetére. A 41. §-hoz. A kizárólagossági joggal kapcsolatosan a fogyasztóterületek nemcsak az engedélyes érdekében, hanem az energiagazdálkodás általános szempontjaira figyelemmel nyernek megállapítást (1. 10. §). Éppen ezért az egyes fogyasztónak idegen engedélyeshez való átcsatolása még az ilymódon fogyasztóját vesztő engedélyes hozzájárulása esetében is csak a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával történhetik meg. De viszont az engedélyes beleegyezése nem szükséges- az ilyen átkapcsoláshoz, ha valamely új nagyfogyasztót az engedélyes nem képes ellátni és a kereskedelemügyi miniszter az ily átkapcsolást helyénvalónak látja. Az említett esetekben saját használatú villamosmű is lehet az, amely az áramszolgáltatásra kötelezettséget vállal. VII. fejezet. A vÜlamosmuvek együttműködése. Csatlakozás és kisegítés. A 42.-45. §-okhoz. Ebben a fejezetben nyer rendezést a villamosművek együttműködésének és csatlakozásának az energiagazdálkodás szerves kiépítése szempontjából nagyjelentőségű kérdése. A gazdasági életnek a racionalizálás irányában megnyilvánuló törekvései a villamos energiagazdálkodás terén ölthetnek legkönnyebben testet, féltéve, hogy erre jogalapot teremtünk. Erre azért van szükség, mert a villamosítás terén ebben az irányban — ellentétben a szabad versenyben mérkőző gazdasági ágakkal — a verseny, mint kényszerítő tényező, a kizárólagossági jog folytán nem érvényesül. A modern villamos energiagazdálkodás egyik alapelve, hogy az energiát nagy gépegységekkel gazdaságosan dolgozó telepeken kell egységes áramnemben fejleszteni (koncentráció) és a további elosztás céljából távvezetéken nagyfeszültségen a fogyasztás súlypontjaiba vezetni. Ezeket a nagy teljesítőképességű telepeket az egyes országok természeti adottságához képest a vízierőkre avagy, nálunk —• általános széngazdasági helyzetünkből folyóan — főképpen a szénbányák közelében, a silányabb minőségű szenek vagy szénhulladékok felhasználására kell alapítani, már csak azért is, hogy a jobb minőségű s apró energiatelepeken rossz gazdaságossággal felhasznált hazai szenek a közellátás ama területe számára mentessenek meg, amely ma az ország kereskedelmi és fizetőmérlegét erősen terhelő importált tüzelőszereknek legnagyobb fogyasztója (háztartási fogyasztás). A villamos energiagazdálkodás másik fontos elve a villamosművek együttműködését (a kooperációt) kívánja, ami a különböző természetű fogyasztók (világítás, ipari, vontatási, mezőgazdasági stb.) összefogása és a géptartalékok jobb kihasználása révén egyrészt a gazdaságosságot szolgálja, másrészt a kölcsönös kisegítés lehetőségével fokozott biztosságot nyújt. A koncentráció a háborút követő időkben számos kisebb telepnek nagy telepekhez való önkéntes csatlakozása révén Magyarországon is jelentős lépésekben haladt előre, az ország tüzelőszerellátásának helyzete azonban a maga gazdasági konzekvenciáival olyan, hogy ennek a fejlődési folyamatnak ütemét éppen a törvény útján lehetőleg meg kell gyorsítani. Az együttműködés (kooperáció) terén azonban beavatkozás nélkül annál kevésbbé lehet jelentékenyebb fejlődésre számítani, mert az engedélyes, fogyasztóterületének a kizárólagossági joggal biztosított és egyébként helyénvaló védettsége
