Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról
36 1026. szám. A 4. §-hoz. A szakasz röviden jelzi, hogy a közhasználatú víllamosmúvek létesítése céljára kisajátításnak van helye, s hogy a kisajátításra, amennyiben , a törvényjavaslat alábbi rendelkezéseiből más nem következik, az 1881 : XLI. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A kisajátítási jogot a vezetékjoggal együtt tüzetesebben a IV. fejezet szabályozza. Kifejezést nyer a szakaszban az is, hogy a közhasználatú villamosművek céljára szükséges vízhasználati jogok és vízi szolgalmak megszerzésére az 1885. évi XXIII. és az 1913 : XVIII. törvénycikk rendelkezései irányadók, továbbá hogy az említett művekre a törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel, az 18&8 : XXXI. törvénycikk 7.—9. §-ainak rendelkezései is alkalmazást nyernek. Az 5. §-hoz. Az engedélyokirat kiadásáról részletesen a II. fejezet rendelkezik. A szakasz csak a feltétlenül érvényesítendő kizáró okokat sorolja fel, amelyek bármelyikének fennforgása esetén az engedélyokiratot nem szabad kiadni. Az első bekezdés L, 2. és 4. pontjában felsorolt kizáró okok érvényesítése önként értetődő szükségesség. Legalább meghatározott időre azt is el kell zárni az engedélyokirat elnyerésétől, aki korábban kapott engedélyokiratot, akinek engedélyokiratát azonban a kereskedelemügyi miniszter a törvény rendelkezései alapján visszavonta, mert attól kell tartani, hogy az ilyen egyén az újabb engedélyokirat elvonására is okot fog szolgáltatni. Ez iránt az első bekezdés 3. pontja rendelkezik. A szakasz második bekezdése az egyéb vonatkozásokban is érvényesített jogelveknek megfelelően szabályozza, hogy külföldi állampolgár vagy olyan jogi személy, amelynek székhelye külföldön van, minő feltételek mellett kaphat engedélyokiratot. Ezek a feltételek, hogy cége (fióktelepe) belföldön be legyen jegyezve, továbbá hogy a villamosmű felelős vezetőjéül kéviselői jogkörrel olyan magyar állampolgárt alkalmazzon., akivel szemben az első bekezdésben meghatározott kizáró okok egyike sem áll fenn. A külföldi állampolgár vagy jogi személy az általa képviselői jogkörrel alkalmazni kívánt magyar állampolgárt már az engedélyokirat kérése alkalmával bejelenteni köteles. A képviselőtől a meghatalmazás visszavonható, de a visszavonás csak azzal válik hatályossá, ha más képviselő alkalmazását jelentik be s a kereskedelemügyi miniszter ennek a képviselőnek meghatalmazását tudomásul vette. Arra az esetre, ha a meghatalmazás hatálya nem visszavonás okából, hanem egyéb okból (például a képviselő munkaképtelen* sége, elhalálozása okából) szűnt meg, az engedélyes a megszűnéstől számított tizenöt napon belül új képviselőt köteles bejelenteni. A szakasz harmadik bekezdése a második bekezdés alkalmazása szempontjából a szóban lévő vállalatok jellege által megokolt szigorítást állapít meg akkor, amikor a külföldiekkel egy tekintet alá esőnek nyilvánít a belföldön székhellyel bíró minden kereskedelmi társaságot, amelynek képviselő szerve (igazgatósága) nem áll legalább háromnegyed részben magyar állampolgár tagokból. A 6. és 7. §-hoz, A törvényjavaslat szerint saját használatú villamosmű az olyan mű, amellyel valaki kizárólag a saját háztartásában, gazdaságában vagy vállalatában való felhasználás céljára fejleszt villamos energiát. A törvényjavaslat a saját használatú villamosművek felállításának szabadságát nem akarja korlátozni, ezeknek felállítását nem teszi engedélytől függővé, hanem beéri azzal, hogy a saját használatú villamosművet létesítésének megkezdése előtt be kell jelenteni. Ez a bejelentési kötelezettség is csak a rendelettel megállapítandó teljesítőképességen felüli saját használatú villamosművekre terjed ki, a rendelettel megállapított teljesítőképességen alul maradó villamosművekre nem vonatkozik. . Az előzetes bejelentési kötelezettség megállapítása azért szükséges, mert csak ennek alapján jut a kereskedelemügyi miniszter abba a helyzetbe, hogy a
