Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1072. Törvényjavaslat a kiadások apasztásáról, a szolgálati vagy munkabérviszonyból és a tantiémekből származó jövedelmek megadóztatásáról és egyéb rendelkezésekről

1072. szám. 275 szerint az alkalmazottra (tantiém élvezőjére) kivethető adókat egyébként viselni is tartoznék. (2) Ha a munkaadó ezt a külön adót mégis magára vállalja, az átvállalt külön adót sem az általános kereseti adó, sem a társulati adó alapjából nem vonhatja le. 11. §. (1) Adócsalást követ el az a munkaadó, aki az illetményjegyzékbe tudva valótlan adatokat állít be, amelyek az adó megrövidítésére alkalmasak, vagy azokból az adó megrövidítésére irányuló szándékkal adatokat kihagy, vagy a levont adót nem szolgáltatja be. (2) Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztés-büntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet. 12. §. Ennek a törvénynek a szolgálati illetmények után járó külön adóra vonatkozó rendelkezéseit az 1930. évi december hó L-jén vagy azután esedékessé váló, a tantiémek után járó külön adóra vonatkozó rendelkezéseit pedig az 1931. és 1932. évben kifizetésre kerülő illetményekre, illetőleg tantiémekre kell alkalmazni. 13. §. Az e törvény 6.—12. §-ai alapján fizetendő külön adó az 1931/32. költségvetési év végéig marad érvényben. Azután a mindenkori költségvetési törvényben kell megállapítani, hogy ez a külön adó az illető költségvetési évre fenntartassék-e és milyen adótételek mellett. ül. Fejezet. Egyéb rendelkezések. 14. §. A rokkant ellátási adóról szóló 1925 : XLVIII. t.-c. hatálya az 1935. év végéig meghosszabbíttatik. Azután a mindenkori költségvetési törvényben kell megállapítani, hogy a rokkantBudapest, 1930. évi november hó ellátási adó a következő naptári évre fenntartassék-e és milyen adótételek, illetőleg adókulcsok mellett. 15. §. (1) Felhatalmaztatik a vallásos közoktatásügyi miniszter, hogy azokban a községekben, amelyekben olyan iskolák állanak fenn, amelyeknek fenntartását a tankötelesek létszáma nem indokolja (törpe-iskolák), az iskolákat egyetlen állami iskolába vonja össze. Felhatalmaztatik továbbá, hogy azoknál az államsegélyes elemi iskoláknál, amelyeknél a tanítók száma a tanulók létszámával nincs arányban, a felesleges tanítói állások állami segélyezését megszüntesse. (2) Az összevont iskola céljaira az illető községben fennálló bármely iskolaépület és tanítói lakás igénybe vehető, annak használata ellenében azonban a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállapítandó s a helyi viszonyoknak megfelelő bért kell fizetni. (3) Az iskolák összevonása következtében feleslegessé vált tanítókat a vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami vagy államsegélyes községi iskoláknál megüresedő állásokra nevezi ki. A tanítók a kinevezést tartoznak elfogadni. (4) A törvény életbelépésétől kezdve törpe-iskolák részére fizetéskiegészítő államsegély nem engedélyezhető. (5) A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a jelen §-ban szabályozott . iskolaösszevonási és tanítói kinevezési joga az 1932. évi december hó 31.-ével megszűnik. 16. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és az 1.—14. §-okat a pénzügyminiszter hajtja végre, aki az 1.—5. §-ok végrehajtása tekintetében az illetékes miniszterekkel egyetértőleg jár el. A15. §-t a vallás- és közoktatásügyi miniszter — á pénzügyminiszterrel egyetértőleg —- hajtja végre. 18-án. Dr. Weherle Sándor s. h., m. Mr, pénzügyminiszter. 35*