Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1068. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, pénzüögyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról" szóló 1026. számú törvényjavaslat tárgyában

240 1068. szám. engedélyt még nem kapott, vagy a kiadott építési engedély alapján az építkezést meg nem kezdte. (2) Ha az engedélyes ellen csődöt nyitottak, a csődtömeggondnok — amennyiben az üzembehelyezés (16. §) még meg nem történt •— a felszámolási határnap elteltéig a csődbíróság felhatalmazásával, a felszámolási határnap után a csődválasztmány határozata alapján az engedélyről lemondhat. (3) Az engedélyes elleni csődönkívüli kényszeregyessegi eljárás megindítása után az engedélyes a villamosmű létesítésére és üzembehelyezésére irányuló jogcselekményeket — ideértve az építési engedély és az üzembehelyezési engedély kiadása iránti kérelem előterjesztését is — csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával végezhet. (4) Ha az engedélyest az 5. § (1) bekezdésének 4. pontjában említett bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, de a kereskedelemügyi miniszter az engedélyokiratot nem kívánja visszavonni (50. §), az idézett rendelkezésben megjelölt időtartamra az engedélyes köteles üzletvezető felelős képviselőül oly örijogú személyt kijelölni, akit képviselőül a kereskedelemügyi miniszter is elfogad. (5) Az engedélyes gondnokság alá helyezése esetében a gondnok a (2) bekezdésben megjelölt feltételek meglétében az engedélyről a gyámhatóság jóváhagyásával lemondhat. A gyámhatóság jóváhagyása szükséges ahhoz is, hogy a gondnok a közhasználatú villamosmű létesítésére irányuló munkálatokat vagy a már meglévő villamosmű üzemét folytathassa. (e) Ha az engedélyes magyar állampolgárságát elveszti, az 5. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. X. fejezet. A megváltás és a háramlás. 54. §. (1) Az engedélyokirat alapján • létesített mű üzembehelyezésétől számított harminc év eltelte után az állam a közhasználatú villamosműnek a villamos energia távolsági vezetésére szolgáló berendezését, a község és a város a villamos energia elosztására szolgáló berendezéseknek a területén levő részét megválthatja. A megváltás tárgyául az említett berendezések az elhelyezésükre szolgáló ingatlanokkal és ingatlanon fennálló dologi jogokkal, valamint minden tartozékukkal együtt szolgálnak. (2) A megváltási jog gyakorlásának tervezett időpontjáról az engedélyest legalább két évvel előbb írásban értesíteni kell. A megváltás jogát a mű üzembehelyezésétől számított harmincadik év végén vagy az ezt követő ötévi időszakok bármelyikének végén lehet gyakorolni. A megváltást nem lehet az ugyanazon megváltásra jogosult által megváltható vagyontárgyak egy részére korlátozni. (3) A megváltási jog gyakorlóját a megváltás után ugyanazok a jogok illetik és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, amelyek a megváltás tárgya tekintetében az engedélyesre fennállottak. Távvezeték vagy elosztóhálózat megváltása esetében az engedélyes az energiát nagyban továbbra is olyan áron köteles szolgáltatni, hogy az általa a megváltást megelőzően vállalt kötelezettségek a megváltási jog gyakorlója által is teljesíthetők legyenek, feltéve, hogy az áramnak nagyban való szállítása az engedélyes szempontjából is gazdaságos. Az engedélyesnek a távvezeték megváltása után az energia nagyban való szolgáltatása tekintetében egyenlő feltételek mellett elsőbbsége van. (4) Ha a község vagy a város a megváltás jogával a (2) bekezdésben megjelölt valamely alkalommal nem él, az állam a községre és a városra megállapított értesítési határidő lejárta után három hónapon belül tett közlés alapján a megváltást a község vagy a város helyett is gyakorolhatja. Ily megváltás esetében a község vagy a város a megváltás jogát a későbbi időszakokban sem gyakorolhatja. (5) A megváltásra jogosultak közös