Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1068. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, pénzüögyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról" szóló 1026. számú törvényjavaslat tárgyában

234 1068. szám. VI. fejezet. Jogviszony az engedélyes es a fogyasztó között. 37. §. (i) A villamos energiáért fize­tendő árat az engedélyokiratban fog­lalt árszabás (11. § (i) bekezdés 7. pontja) az egyes fogyasztói csoportokra külön-külön állapítja meg. (2) Az árszabást általában a fogyasz­tók, különösen a termelési célokra fogyasztók érdekeinek figyelembevéte­lével úgy kell megállapítani, hogy az energiafogyasztás várható mértékéhez képest az üzemi, az üzleti és a karban­tartási kiadások rendes mértékének, a befektetett tőke tekintetében a haram­ia sr a figyelemmel szükséges vagy egyébként helyénvaló tőketörlesztésnek és a megújítási célra szánt tartaléko­lásnak fedezésén felül a befektetett tőke megfelelő gyümölcsöztetése is biztosítva legyen. (3) Az engedélyes az engedélyokirat­ban az egyes fogyasztói csoportok ré­szére megállapított árszabásban foglalt árak keretein belül egyes fogyasztók­nak különleges természetű, különösen termelési célokat szolgáló fogyasztásuk figyelembevételével külön árenged­ményt adhat. Az ily árengedmény a fogyasztás természetének és időbeli el­oszlásának, valamint a fogyasztás mér­tékének és a csatlakozás műszaki és gazdasági feltételeinek megegyezése esetében az egyes csoportokon belül minden fogyasztóval szemben hatá­lyos. Az adott engedményekről jegy­zéket kell készíteni. Ezt a jegyzéket évenkint be kell mutatni a kereskede­lemügyi miniszternek. (4) Az engedélyes a fogyasztóval szemben az árszabás értelmében meg­szabottnál nagyobb árat szerződéssel csak a kereskedelemügyi miniszter jóvá­hagyásával köthet ki. Az e tilalomba ütköző szerződés semmis. 38. §. (1) Az engedélyes az energia szolgáltatását nem teheti attól függővé, hogy a fogyasztó az energia felhasz­nálásához szükséges berendezését az engedélyessel vagy az általa kijelölt harmadik személlyel létesíttesse, beren­dezését vagy az ahhoz szükséges anya­gokat meghatározott személytől vásá­rolja, vagy csak meghatározott, a ren­des kereskedelmi forgalomban nem kapható berendezési tárgyakat vegyen használatba. Az e tilalomba ütköző megállapodás semmis. (2) A kereskedelemügyi miniszter rendelettel megállapíthatja azokat a szabványokat és biztonsági szabály­zatokat, amelyeknek meg nem felelő berendezésű fogyasztókat az engedé­lyes hálózatára nem kapcsolhat. 39. §.(1) Az árszabás megváltoztatását az érdekelt felek csak a munkabérek és az anyagárak lényeges változása eseté­ben kérhetik. Az árakat felemelni azon­ban ily esetben is csak annyiban lehet, amennyiben az engedélyesre a munka­bérek és anyagárak emelkedéséből há­ruló terhet a fogyasztókör megnöveke­dése ki nem egyenlítette. (2) Ha az energia fejlesztésé­hez felhasznált energiaforrásban vagy az energiafejlesztés módjában oly vál­tozás áll be, amely a vállalatnak na­gyobb nyereséget nyújt, mint amilyen mértékű emelkedés a változással kap­csolatos tőkebefektetés kamatozásának és törlesztésének biztosítására szüksé­ges, a nyereségfeleslegnek felét az ener­giaárak általános leszállítására kell for­dítani. E rendelkezést akkor is meg­felelően alkalmazni kell, ha az energia­átvitel módja változik meg. (3) Az (1) és a (2) bekezdés ese­tében az árszabás megváltoztatása tárgyában akár az engedélyes, akár más érdekelt kérelmére a 60. § értel­mében alakuló bíróság dönt. (4) Ha a villamos energia fejlesz­tésére, vezetésére és szolgáltatására szóló engedély különböző személyeket illet, az energiaárak megváltoztatása iránti bírói eljárásnak rendszerint az energiát fejlesztő engedélyes és az energiát az ily engedélyestől közvetle­nül átvevő érdekelt közt van helye. Ha az energiaárak leszállításának az átvitel módjában beállott változás f oly-

Next

/
Thumbnails
Contents