Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1068. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, pénzüögyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról" szóló 1026. számú törvényjavaslat tárgyában

234 1068. szám. VI. fejezet. Jogviszony az engedélyes es a fogyasztó között. 37. §. (i) A villamos energiáért fizetendő árat az engedélyokiratban foglalt árszabás (11. § (i) bekezdés 7. pontja) az egyes fogyasztói csoportokra külön-külön állapítja meg. (2) Az árszabást általában a fogyasztók, különösen a termelési célokra fogyasztók érdekeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az energiafogyasztás várható mértékéhez képest az üzemi, az üzleti és a karbantartási kiadások rendes mértékének, a befektetett tőke tekintetében a haramia sr a figyelemmel szükséges vagy egyébként helyénvaló tőketörlesztésnek és a megújítási célra szánt tartalékolásnak fedezésén felül a befektetett tőke megfelelő gyümölcsöztetése is biztosítva legyen. (3) Az engedélyes az engedélyokiratban az egyes fogyasztói csoportok részére megállapított árszabásban foglalt árak keretein belül egyes fogyasztóknak különleges természetű, különösen termelési célokat szolgáló fogyasztásuk figyelembevételével külön árengedményt adhat. Az ily árengedmény a fogyasztás természetének és időbeli eloszlásának, valamint a fogyasztás mértékének és a csatlakozás műszaki és gazdasági feltételeinek megegyezése esetében az egyes csoportokon belül minden fogyasztóval szemben hatályos. Az adott engedményekről jegyzéket kell készíteni. Ezt a jegyzéket évenkint be kell mutatni a kereskedelemügyi miniszternek. (4) Az engedélyes a fogyasztóval szemben az árszabás értelmében megszabottnál nagyobb árat szerződéssel csak a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával köthet ki. Az e tilalomba ütköző szerződés semmis. 38. §. (1) Az engedélyes az energia szolgáltatását nem teheti attól függővé, hogy a fogyasztó az energia felhasználásához szükséges berendezését az engedélyessel vagy az általa kijelölt harmadik személlyel létesíttesse, berendezését vagy az ahhoz szükséges anyagokat meghatározott személytől vásárolja, vagy csak meghatározott, a rendes kereskedelmi forgalomban nem kapható berendezési tárgyakat vegyen használatba. Az e tilalomba ütköző megállapodás semmis. (2) A kereskedelemügyi miniszter rendelettel megállapíthatja azokat a szabványokat és biztonsági szabályzatokat, amelyeknek meg nem felelő berendezésű fogyasztókat az engedélyes hálózatára nem kapcsolhat. 39. §.(1) Az árszabás megváltoztatását az érdekelt felek csak a munkabérek és az anyagárak lényeges változása esetében kérhetik. Az árakat felemelni azonban ily esetben is csak annyiban lehet, amennyiben az engedélyesre a munkabérek és anyagárak emelkedéséből háruló terhet a fogyasztókör megnövekedése ki nem egyenlítette. (2) Ha az energia fejlesztéséhez felhasznált energiaforrásban vagy az energiafejlesztés módjában oly változás áll be, amely a vállalatnak nagyobb nyereséget nyújt, mint amilyen mértékű emelkedés a változással kapcsolatos tőkebefektetés kamatozásának és törlesztésének biztosítására szükséges, a nyereségfeleslegnek felét az energiaárak általános leszállítására kell fordítani. E rendelkezést akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha az energiaátvitel módja változik meg. (3) Az (1) és a (2) bekezdés esetében az árszabás megváltoztatása tárgyában akár az engedélyes, akár más érdekelt kérelmére a 60. § értelmében alakuló bíróság dönt. (4) Ha a villamos energia fejlesztésére, vezetésére és szolgáltatására szóló engedély különböző személyeket illet, az energiaárak megváltoztatása iránti bírói eljárásnak rendszerint az energiát fejlesztő engedélyes és az energiát az ily engedélyestől közvetlenül átvevő érdekelt közt van helye. Ha az energiaárak leszállításának az átvitel módjában beállott változás f oly-