Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

1026. szám. 11 éven át nem használják, vagy végle­gesen használaton kívül helyezik. (3) A vezetékjog megszűntével az engedélyes köteles a létesítményeket eltávolítani és az előbhi állapotot, amennyire lehetséges, visszaállítani. 28. §. (1) Az engedélyes kártérítés­sel tartozik a vezetékjog gyakorlásából, a vezetékek megépítéséből, karbantar­tásából, megváltoztatásából, eltávolítá­sából, valamint üzembentartásából az ingatlan tulajdonosára vagy birtoko­sára háruló minden kárért, ideértve azt a kárt is, amely a 25. § negye­dik bekezdésében említett határidő meghosszabbításából vagy elmulasz­tásából ered. (2) A kereskedelemügyi miniszter — a mezösfazciasa gi vagy erdőgazda­sági művelés alatt álló ingatlanok tekintetében a földmívelésügyi minisz­terrel egyetértve — rendelettel álla­pítja meg a vezetékek megépítéséért és a leggyakrabban előforduló egyéb munkálatokért járó kártérítésnek azt a mértékét, amelyet kár bizonyítása nélkül lehet követelni. (3) Az e szakaszon alapuló kártérí­tési igény attól a naptól számított hat hónap alatt évül el, amelyen a károsult a kárról tudomást szerzett. (4) Az engedélyes az ingatlan tu­lajdonosával vagy birtokosával a kár­térítés tekintetében az előbbi bekez­désektől eltérően is megállapodha­tik. Ily megállapodással a vezeték­jog gyakorlásával rendszerint nem járó rendkívüli károkért való felelős­séget kizárni vagy az előbbi bekez­désben meghatározott elévülési időt megrövidíteni nem lehet. 29. §. (1) Saját használatú villamos­mű létesítése vagy kibővítése végett kisajátítási jogot — ideértve az építményi jog és a használati szol­galom alapítását is — csak annyiban lehet engedélyezni, amennyiben an­nak a vállalatnak a javára, amely az ily villamosművet létesíteni kí­vánja, a fennálló jogszabályok értel­mében kisajátításnak helye van. (2) Az ily villamosmű javára en­gedélyezett vezetékjog a 24. § máso­dik bekezdésének 2. pontjában em­lített jogosítványra nem terjedhet ki. V. fejezet. A villamosművek üzemé­nek fenntartása. 30. §. (1) Közhasználatú villamos­mű műszaki vezetését -csak az lát­hatja el, akinek a kereskedelemügyi miniszter által rendelettel megállapí­tott szakképzettsége van. (2) Ha az engedélyesnek a meg­kívánt szakképzettsége nincs meg, vagy a mű műszaki vezetését nem kívánja személyesen ellátni, köteles szakképzett üzemvezetőt alkalmazni. (3) Üzemvezető alkalmazása nem érinti az engedélyes vagyonjogi fele­lősségét az üzem vezetése tekinte­tében fennálló kötelezettségek meg­szegéséért, még akkor sem, ha az üzemvezető személyének meg­választásában, a felügyelet gyakor­lásában, utasítások adásában és a tennivalók teljesítéséhez szükséges eszközök nyújtásában a kellő gon­dosságot kifejtette. Ez a felelősség az e törvény alapján kiszabott bír­ságokra, valamint az üzemvezetés körében elkövetett cselekményeknek vagy mulasztásoknak e törvényben meghatározott jogkövetkezményeire is kiterjed, a büntetőjogi felelősségre azonban egyébként az erre vonatkozó jogszabályok irányadók. 31. §. (1) Közhasználatú villamos­művekben az üzem folytatásával járó azokra a munkákra, amelyek végzéséhez a kereskedelemügyi mi­niszter rendelettel bizonyos szakisme­retek igazolását szabja meg, a meg­felelő szakismeretekkel rendelkező egyéneket kell alkalmazni. (2) Közhasználatú villamosműben külföldi állampolgárt csak akkor le­het alkalmazni, ha a külföldi állam­polgár által vállalt munkakör ellátá­sára alkalmas magyar állampolgár nem található és ezen az alapon a 2*

Next

/
Thumbnails
Contents