Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1067. Indítvány, illetve törvényjavaslat a magánépítkezés előmozdítását célzó házadómentességről

1067. szám. 215 nyék (vismajor, sztrájk, bojkott, munkáskizárás, anyaghiány stb.) fennforgása következtében létrejött késedelem esetében megfelelő mértékben meghosszabbíthatja. 4. §. Az 1. és 2. §-ban engedélyezett adómentesség az állami adóra, a községi pótadóra és a betegápolási pótadóra terjed ki. 5. §. Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe és ezzel egyidejűleg úgy az 1927. évi V. t.-c., valamint az 1929. évi XXIX. t.-c. adómentességi rendelkezései az ezután létesítendő vagy átalakítandó épületekre vonatkozólag hatályát veszti. A törvény rendelkezéseit a pénzügyminiszter hajtja végre. Indokolás. Egy új adómentességi törvény megalkotása elodázhatatlanul szükséges, ha komolyan meg akarjuk indítani az építkezéseket. Jelenleg érvényben van az 1927 : V. t.-c. 6. §-a, amely azonban már a folyó évben elkészült épületekre csak 20 évi adómentességet nyújt ; az 1931-ben már csak 15 éves az adómentesség és attól kezdve a 15 éves adómentesség csak az állami adóra terjed ki. Aki ismeri egy új építkezés pénzügyi alapját és azon körülményt, hogy milyen nehezen egyeztethetők össze az építési és kamatszolgáltatási költségek a lakosság rossz fizetőképességeivel, az meggyőződhet arról, hogy ily csekély adómentességgel építeni nem lehet. Az 1929 : XXIX. t.-c. érvényben van még 1931. év augusztus l-ig, de ha lebontott ház helyén létesül az épület, úgy 1931. év november l-ig, és bár ezen törvény teljes 30 évi adómentességet biztosít, úgy az állami, mint községi pótadóra, mindazonáltal e törvénynek semmi jótékony hatása nem volt. A törvény csupán Budapestre és annak is csupán közüzemekkel ellátott részére vonatkozik és a pénzügyminiszter csupán rendeletileg terjesztheti ki a törvény hatályát egyes városokra vagy kerületekre. Az adómentesség csak akkor lehet jó hatással, ha az általános és minden feltétel nélkül való. Kimaradt ezen törvényből a ráépítés és a toldalék építkezés, pedig ezen munkáknak teremthető meg legkönnyebben a pénzügyi alapja. Az átalakításra és modernizálásokra van ugyan adókedvezmény, de tekintettel arra, hogy csupán a többletjövedelem volt adómentes, az építtetők nem vették igénybe, mert hiszen ami leggyakrabban előfordul, hogy irodákból és üzletekből készítenek lakásokat, ez esetben pedig inkább bércsökkenés jön létre, mint béremelés. A pénzügyminiszter által a családi házak támogatására vonatkozólag benyújtott törvény ugyan adómentességet biztosít ezen építményekre, azonban a teljes adómentességet csak 20 évre javasolja és az utolsó 10 évben csupán az állami adóra vonatkozik. Az 1. §-hoz. A 30 éves adómentesség tartamát az 1932. év november hó 15-ig lakható á^apotba helyezett épületekre adja meg, még pedig tekintet né'kül arra, hogy vájjon az új épület helyén volt-e már épület, vagy pedig teljesen üres területen létesü't. A törvény kiterjed tolda'ék építkezésekre, ráépítésekre, varmint a különösen küWdön nagyon szokásos padástér beépítésekre is. E^ő kívánja segíteni a törvény azon építkezéseket is, amelyek folytán lakás céljaira nem szolgá't, vagy haszna hatatlan állapotban lévő épületben létesül új lakás, üzlethelyiség vagy üzleti iroda,