Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1066. A képviselőház igazságügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a bírói képesítési pótlékról, valamint a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó egyes állásoknak a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusába besorozásáról" szóló 1052. számú törvényjavaslat tárgyában

212 1066. szám. A képesítési pótlék összege az állami költségvetéssel felemelhető. 4. §. A képesítési pótlék fizetés természetével bíró, nyugdíjba beszámítható illetmény, amely előzetes havi részletekben esedékes. A képesítési pótléknak január hó 1. napjától június hó végéig esedékessé váló részleteit január hó 1. napján, a július hó 1. napjától december hó végéig esedékessé váló részleteit pedig július hó 1. napján egy összegben előre ki lehet fizetni. Ugyancsak egy összegben előre ki lehet fizetni a képesítési pótléknak azokat az összegeit is, amelyek a fentemlített fizetési határidők után a fent meghatározott időtartamnak végéig válnak esedékessé. A képesítési pótlék utalványozására, elszámolására és beszüntetésére a fizetésre vonatkozó rendelkezések irányadók. II, Fejezet 5. §. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó állások az állami rendszerű VII. fizetési osztálytól kezdve 1930. július hó 1. napjától a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusáról szóló 1920 : XX. törvénycikk és az azt kiegészítő vagy módosító jogszabályok rendelkezései alá esnek, mégpedig az állami rendszerű VII. fizetési osztályba tartozó állások a bírói és ügyészi I. fizetési csoportba, az állami rendszerű VI. fizetési osztályba tartozók a bírói és ügyészi II. fizetési csoportba, az állami rendszerű V. fizetési osztályba tartozók a bírói és ügyészi III. fizetési csoportba soroztatnak. 6. §. A birói fizetési csoportokba a jelen törvény alapján átlépő tisztviselő fizetésének és magasabb fizetési fokozatba való előléptetésére igényt adó szolgálati idejének egyénenkénti megállapításánál azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet az illető tisztviselő abban a fizetési osztályban töltött, amelybe 1930. július hó 1. napján tartozott; éhhez az időhöz hozzá kell számítani azt az időt is, amely alatt ebbe a fizetési osztályba tartozó állásnak a címét és jellegét viselte. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak e törvény életbelépésekor jogügyi tanácsosi minőségben működő tisztviselőire az 1920: XX. t.-c. 23. §-ának 3. bekezdését és a 24. §. 1. és 3. bekezdését alkalmazni kell. Aki e törvény életbelépésekor valóságban betöltött állásánál magasabb állás címét és jellegét viseli, csak a valósággal betöltött állásának megfelelő fizetési csoportba lép át. Ha azonban utóbb magasabb fizetési csoportba jut, fizetésének és magasabb fizetési fokozatba való előléptetésére igényt adó szolgálati idejének megállapításánál az e címmel és jelleggel eltöltött időt is úgy kell tekinteni, mintha azt már a magasabb fizetési csoportban töltötte volna el. Ha a jelen törvény életbelépésekor már működő kir. kincstári ügyész a bírói és ügyészi I. fizetési csoportba tartozó állásba jut, annak megállapításában, hogy az I. fizetési csoportnak mely fizetési fokozatába soroztassék be, kincstári ügyészi minőségben eltöltött szolgálati idejét úgy kell tekinteni, mint a bírói és ügyészi I. fizetési csoportban eltöltött szolgálati időt ; az ezen állás címének és jellegének élvezetében eltöltött idő azonban figyelmen kívül marad. 1. §. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó tisztviselői állások elnevezése a jelen törvény életbelépése után a következő : a m. kir. kincstári jogügyi igazgatói és a m. kir. kincstári jogügyi aligazgatói állás elnevezése nem változik; a bírói és ügyészi III. fizetési csoportba tartozó egyéb állások elnevezése: kir. kincstári főügyész, a bírói és ügyészi II. fizetési csoportba tartozó állások elnevezése : kir. kincstári főügyészi helyettes,