Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

s 1026, szám. (a) Nem lehet a kisajátítási jogot megadni templomra, temetőre, vallási vagy kegyeleti célt szolgáló más létesítményre, művészi vagy történelmi becsű épületre és emlékműre, természeti emlékre, továbbá azokra a területekre, amelyeket jelentékeny honvédelmi érdek megóvása céljából a honvédelmi miniszter a kisajátítási jog alól kivesz. Olyan területre, amelynek rendkívüli természeti szépsége a villamosmű létesítése folytán egyébként veszendőbe menne, a kereskedelemügyi miniszter a kisajátítási jogot megtagadhatja, vagy megadását az építkezések és a berendezések elhelyezési módja tekintetében megállapított oly feltételek megtartásától teheti függővé, amelyek a védett érdek biztosítására alkalmasak. 23. §. (i) Ha az átalakító-vagy kapcsolóberendezést a villamosmű telepén kívül valamely meglevő épület lakás céljára nem használt helyiségében olymódon lehet elhelyezni, hogy az ily 'elhelyezés az épület rendeltetésszerű használatát egyáltalán nem vagy csak elenyészően csekély mértékben befolyásolja, kisajátítás helyett az elhelyezés használati szolgalom alapításával lehe biztosítani. A használati szolgalom* alapítását az 1881 :XLI. t.-c. 14. §-a szempontjából nem lehet részleges kisajátításnak tekinteni. (2) Ha az előbbi bekezdésben említett berendezést be nem épített területen kell létesíteni és az elfoglalt terület oly csekély, hogy önálló jószágtestté alakítása esetében önmagában sem mezőgazdasági, sem építkezési célra nem lenne felhasználható, az a telek viszont, amelyen az ily berendezést létesítik, ezzel értékében lényeges csökkenést nem szenved, az engedélyes a szükséges terület kisajátítása helyett építményi jog alapítását kívánhatja. Ily építményi jog esetében az ingatlan tulajdonosa az építményt az építményi jog megszűnése után nem válthatja meg. (3) A használati szolgalom fejében évi járadékot, az építményi jog fejében építménybért kell fizetni. A használati szolgalom fejében járó évi járadékot az elfoglalt helyiségért vagy helyiségrészért a használati szolgalom alapítása idején elérhető bérösszeg mértékéhez képest a tűzbiztosítási díj esetleges emelkedésének hozzászámításával kell megállapítani. Az építmény bért az ingatlanért az építményi jog megalapítása idején elérhető haszonbér arányában kell megállapítani, de figyelembe kell venni az egész ingatlanért elérhető haszonbérnek az építményi jog folytán beálló csökkenését is. A járadékot és a meg nem váltott építménybért biztosítani kell. (4) A használati szolgalom és az építményi jog alapítására egyebekben a kisajátításra vonatkozó jogszabályok megfelelően irányadók. A járadék, az építménybér és ezek , biztosítása tekintetében a kisajátítás esetében fizetendő kártalanításra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (s) Ha a második bekezdés értelmében megalapított építményi joggal terhelt területet a tulajdonos utóbb beépíti, követelheti, hogy az építményi jog az első bekezdésnek megfelelő használati szolgalmi joggá alakíttassák át. Az oly épület lebontása vagy lényeges átalakítása esetében, amelyen használati szolgalom állott fenn, a szolgalom megszűnik és építményi jog vagy új használati szolgalom alapítását lehet kérni. (e) Az építményi jognak használati szolgalommá átalakítása, valamint új jog alapítása esetében az építmény bért, illetőleg a járadékot is újból kell megállapítani. (?) Mind a használati szolgalmat, mind az építményi jogot az engedélyes javára kell a telekkönyvbe bejegyezni annak feltüntetésével, hogy e jogok megváltás, háramlás vagy az engedélyes személyében beálló egyéb változás esetében a berendezéssel rendelkező