Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1055. A képviselőház igazságügyi bizottságának "egyes jogügyleteknek kötelező írásbafoglalásáról és az ezzel kapcsolatos rendlekezésekről" szóló 809. számú törvényjavaslat tárgyában

164 1055. szám. A törvényjavaslat 1. §-ának (2) bekezdéséhez a következő kiegészítő módosítást fogadta el a bizottság : «Az eset körülményei szerint kell megítélni azt, hogy az elfogadott részleges teljesítés által a meg nem felelő alakban kötött szerződés mennyiben válik érvényessé.» Az 1. §. (3) bekezdésének utolsó mondatát pedig a következő szórendi változtatással fogadta el a bizottság : «A jogerősen foganatosított telekkönyvi bejegyzést azonban a szerződésnek ilyen alaki hiánya miatt eredeti érvénytelenség címén nem lehet törölni.» A törvényjavaslat 2. §-ával kapcsolatosan a (2) bekezdésre vonatkozólag a hetedik sorban a «vonatkozik» szó után az eredeti szövegben előforduló további szöveg elhagyásával a következőknek a felvételét fogadta el a bizottság: «Ha azonban a felek az okirat aláírása előtt, vagy az okirat aláírásakor bármily alakban megállapodtak abban, hogy egyéb pontokra is meg kell egyezniök, a szerződés létrejötte kétség esetében attól függ, hogy a felek a szerződésre megszabott alakban ezekre a pontokra is megegyezzenek.» A 2. §. (3) bekezdése kimarad. A 3. §. szövegén is átalakítások történtek és pedig az (1) bekezdés hatodik és hetedik sorába felvett következő mondatrész : «kivéve, amennyiben a szerződés értelmezésére szolgál» — kimarad és helyébe a következő szöveg jön : «ami nem zárja ki azt, hogy ezek a szerződés értelmezésére szolgáljanak.» A folytatólagosankövetkező mondatban, «Ha azonban az» kifejezésből az «azonban» szó helyébe «pedig» szó iktatását fogadta el a bizottság. Ugyanezen szakasz (2) bekezdésében az «is» szó után következő része a bekezdésnek elmarad. A4. §. 1. és 2. bekezdését a bizottság egy bekezdésbe vonta össze és az eddigi 2. bekezdés első mondata helyett a következő szöveget fogadta el a bizottság : «Ha szerződéssel mind a két fél vállal terhet vagy kötelezettséget (kétoldalú szerződés), mindegyiknek ugyanazt az okiratot kell aláírnia vagy kézjegyével ellátnia.» A 4. §. (3) bekezdésében pedig «a bekezdésekben» szó helyett «bekezdésben» szó beiktatását határozta el. Az 5., 6., 7. §-oknak változatlan szövegben való elfogadását határozta el a bizottság. A 8. §.. a bizottság határozata szerint a következőképpen módosul : Az első mondat után felvette a következő új mondat beiktatását : «A kir. közjegyzőnek vagy bejegyzett ügyvédnek jogügylet kötésére adott meghatalmazás érvényességéhez — ha csak külön törvény mást nem rendel — a meghatalmazás egyszerű írásbafoglalása akkor is elégséges, ha a jogügyletre magára az egyszerű írásbeliségen túlmenő alaki kellék van megszabva.» Az utolsó mondat pedig a következő átszövegezéssel fogadtatott el érvényesen : «A meghatalmazás alaki hiányát az ügyletnek egyszerű írásbeli alakban kijelentett utólagos jóváhagyása, valamint az is pótolja, hogy a jogügylet a meghatalmazó fél elfogadott teljesítésével foganatba ment.» A 9. §. szövege lényeges átalakításokat szenved a bizottság határozata szerint, amelyeket az alábbiakban juttat érvényre : A szakasz bevezetésének háromtól ötödik soraiban a gondolatjelek közé iktatott szöveg elmarad. Az első pontnak szövege helyett érvényes az alábbi szöveg : «1. vagyonnak (ideértve az örökséget is) mint egésznek vagy hányadrészének, de ném egyedileg meghatározott egyes vagyontárgyaknak átruházása vagy haszonélvezettel terhelése;» A 2. pont hatodik sorában. a «megalapítása» szó után ennek a két