Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1052. Törvényjavaslat a bírói képesítési pótlékról, valamint a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó egyes állásoknak a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusába besorozásáról

1052. szám. 159 Melléklet az 1052. számú irományhoz. Indokolás „a bírói képesítési pótlékról, valamint a m. kir. kincstári jog­ügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó egyes állások­nak a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusába való besoro­zásáról" szóló törvényjavaslathoz. A kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusáról szóló 1920 : XX. t.-c. 20. §-a úgy rendelkezik, hogy az állami tisztviselők fizetés természetével bíró illetményei­nek általános emelése esetében az ítélőbírák és ügyészek illetményeit a megélhe­tési viszonyok figyelembevételével aránylagosan emelni kell. A későbbi' rendeleti jogszabályok ezt a rendelkezést nem követték, ennek következtében a bírói és ügyészi kar hátrányára megváltozott az az arány, amely az idézett törvényben részükre meghatározott illetmények és az egyéb állami tisztviselők illetményei között eredetileg fennállott. De a bírói és ügyészi kar hátrányára változott meg az e törvényben megállapított illetmények és a megélhetés költségei közti arány is. Minthogy a jogrend védelmére hivatott bírói és ügyészi karnál fokozottan szük­séges az, hogy a kar minden tagja feltétlenül bízhassék a tör vény adta jogok meg­valósulásában és minthogy ma is teljes mértékben fennállanak mindazok az okok, amelyek az 1920. évben a bírói és ügyészi illetmények megszabásánál irányadók voltak, a törvényi rendelkezés fokozatos megvalósítását feltétlenül szükséges­nek tartom. Az 1920. év óta kiadott rendeletek megszüntették a bírói képesítési pótlékot is, amely az 1920 : XX. törvénycikk megalkotása előtt is megillette az ítélőbírá­kat és ügyészeket s melyet az 1920 : XX. t.-c. 2. §-ának 3. pontja is fenntartott. Csak a 2720/1929. M. E. számú rendelet állította vissza a bírói képesítési pótlé­kot, de az 1920 : XX. törvénycikkben megállapított évi 1800 koronával szemben csak évi 600 pengő összegben. A törvény rendelkezéseinek megvalósítása során szükséges első lépésnek azt tartom, hogy ez a rendeleti intézkedés törvényerejére emeltessék és a törvény adjon módot a pótléknak rendeleti úton való emelésére is. Ez az első tárgya a tisztelettel beterjesztett törvényjavaslatnak (1—4. §-ok). A törvényjavaslat második tárgya a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakához tartozó egyes állásoknak a kir. ítélőbírák és ügyészek státu­sába való besorozása. Ez a rendelkezés elsősorban azért indokolt, mert a jog­ügyi igazgatóság fogalmazási tisztviselőinek a képesítése ugyanolyan, mint az ítélőbíráké és ügyészeké. Ez a képesítés a mostani jogszabályok szerint (1913 : LIII. t.-c. 1. §., 1925 : VIII. t.-c. 43. §.) a jogtudori oklevél megszerzését követő legalább

Next

/
Thumbnails
Contents