Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.
Irományszámok - 1927-1023. Törvényjavaslat a Ceglédkörnyéki gazdasági vasút cegléd-nagykátai, cegléd-tápiószelei, cegléd-ugyeri, halesz-sőregi vonalainak és Cegléd Kossuth-tér Fegyver-téri összekötő vonalának engedélyezése tárgyában
404 1023. szám. vonalakra körülbelül évi 70.000 pengő hozzájárulás esik. Ez megfelel 799.000 pengő értéknek és ennek fejében a város a most tervezett vonalak után ugyanennyi névértékű törzsrészvényt kapna. Tápiószentmárton község hozzájárulásának értéke 321.000 pengő, Tápióbicske község hozzájárulási értéke 200.000 pengő, Tápiószele község hozzájárulási értéke 184.000 pengő, amelyekért ugyanilyen értékű törzsrészvény adatnék. Az államtól ugyancsak törzsrészvények ellenében kért és az engedélyezett építési és üzletberendezési tőke 20 %-át kitevő külön államsegély 20 éves járadék alakjában fizettetnék. Ez az évjáradék évente 7 %-kal számítva fél évi utólagos részletekben fizetve évi 88.035 pengőt tenne ki. Az államsegélynek 20%-ban való megállapítása ellenkezik azonban az 1888. évi IV. t.-c. 7. §-ának azzal a rendelkezésével, amely szerint az állam részéről egy helyiérdekű vasút sem segélyezhető többel, mint tényleges építési tőkéjének egytized része. Ennek dacára e kérelem az alábbi indokoknál fogva teljesítendő volna. A háború előtt létesült helyiérdekű vasutak tulaj donképen szintén kb. 20 %-os államsegéllyel létesültek, mert a 10 %-os külön államsegélyen kívül az 1888. évi IV. t.-c. 4. §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében oly évi átalányban részesültek, amely tőkésítve az építési tőke 10 %-át meg nem haladhatta. Miután a posta ma már önálló üzem, nem lehet a postától azt kívánni, hogy ily, tulajdonképen államsegély jellegével bíró — hozzájárulással támogassa a helyiérdekű vasutakat. Az újonnan létesített helyiérdekű, illetve gazdasági vasutaknál ma már a posta nem ad az építési tőke javára eső évjáradékot, hanem csupán az üzem javára eső, a szolgáltatással arányban álló évi díjat, amely a vasút financirozásánál figyelembe nem vehető. Miután pedig a mai pénzügyi viszonyok mellett 20 %-os állami hozzájárulás nélkül a vasútat financirozni nem lehet, a tisztelettel idemellékelt törvényjavaslatban felhatalmazást kérek arra, hogy a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg az 1888. évi IV. t.-c. 7. §-ától eltérőleg a vasút építésére az építési tőke 20 %-át kitevő külön államsegélyt engedélyezhessek. Bár a fent felsorolt vasútvonalak financirozására vanatkozó tárgyalások ezidőszerint még teljes befejezést nem nyertek s így a tervező Ceglédkörnyéki gazdasági vasút részvénytársaság azok megépítésére és üzletére még nem vállalhatott feltétlen kötelezettséget, a törvényjavaslat benyújtását nem kívántam tovább függőben tartani, mert alapos kilátás van arra, hogy a kedvező mederben folyó financirozási tárgyalások a jelen törvényjavaslat törvényerőre emelkedéséig befejeződnek, mely esetben a vonatkozó engedély kiadásával egyidejűleg a mai súlyos gazdasági viszonyok között számottevő munkaalkalmat jelentő vasútépítési munkálatok haladéktalanul folyamatba lennérek tehetők. A tisztelettel előadottak után kérem a t. képviselőházat, hogy a vasút engedélyezésére vonatkozó, tisztelettel idezárt törvényjavaslatot tárgyalás alá venni és azt hasonló célból a felsőházhoz is átküldeni méltóztassék. Budapest, 1930. évi július hó 5-én. Dr. Bud János s. k., m. kir. kereskedelemügyi miniszter.
