Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.

Irományszámok - 1927-999. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló 929. számú törvényjavaslat tárgyában

174 999. szám. A vádiratot a főtárgyalás napjának kitűzésével egyidejűleg kell a terhelttel közölni. Jogában van a terheltnek a vádirat minden pontja ellen írásban — a Bp. 257. §-ának 2; bekezdésében meghatározott keretben —• észrevételeket tenni és a főtárgyalás megtartására hivatott bíróság elé terjeszteni.) A módosítás indokolása a bizottsági jelentés általános részében foglaltatik. A törvényjavaslat eredetileg 102., az új számozás szerint 110. §. 2. bekezdésének 5. sorában «fellebbezéssel» szó helyett «perorvoslattal» szó jön. A módosítás szavatosság szempontjából indokolt, nehogy kétség maradjon fenn abból a szempontból, hogy felfolyamodás esetére vonatkozik-e a rendelkezés. A törvényjavaslat eredetileg 111., az új számozás szerint 119. §-a és annak cime helyett a következő szöveget javasoljuk : «Semmisségi panasz korlátozása a járásbírósági eljárásban. A Bp. 556. §-ának 3. bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : Szabadságvesztéssel büntetendő vétségre vagy ily vétség mellett még más vétségre, illetőleg kihágásra vonatkozó ügyben a vétséggel vádolt vagy amiatt elítélt, továbbá házastársa törvényes képviselője és védője, ha a kir. törvényszék szabadság vesztésbüntetést alkalmazott, a törvényszéknek másodfokú ítélete ellen a Bp. 385. §, 1. a) pontja esetében semmisségi panasszal élhet.» A bizottság a semmisségi panasznak kizárása helyett elegendőnek tartotta a korlátozást. A törvényjavaslat eredetileg 113., az új számozás szerint 121. §-ához második bekezdésként a következő rendelkezést javasoljuk : «Az 1930 : II. t.-c. 25. és 26. §-a úg^ módosul, hogy a fogházbüntetés végrehajtása feltételes felfüggesztésének korlátjaként a 25. §-ban megállapított egy hónap helyébe három hónap lép, a 26. §-ának 1. pontja pedig hatályát veszti.» Ugyanazt az elvet, amelyet a javaslat 121. §-a a fogházbüntetés végrehajtása feltételes felfüggesztésének kiterjesztése tekintetében a polgári büntetőbíráskodás körére vonatkozóan mond ki, alkalmazni kell a katonai büntetőbíráskodásra is. Ez azonban csak úgy történhetik meg, ha a katonai bün-» • tetőtörvénykönyv megfelelő rendelkezéseire kifejezetten hivatkozás történik, mert a katonai büntetőtörvénykönyv önállóan szabályozza a büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztését. Ezért van szükség a javaslat 121. §-ának egy új bekezdéssel való kiegészítésére. A törvényjavaslat eredetileg 114., az új számozás szerint 122. §-ában új bekezdésként a következő rendelkezést javasoljuk : , «E §. rendelkezései a katonai büntető bíráskodásban nem nyernek alkalmazást.» A javaslat 1?2. §-ában a bíróságnak az ítélethozatal mellőzésére adott felhatalmazást nem volna célszerű kiterjeszteni a katonai büntető bíráskodásra is. A katonai büntetőjog ugyanis módot nyújt arra, hogy a kihágásokat és a hat hónapnál rövidebb büntetéssel sújtható vétségeket bírósági eljárás mellőzésével fegyelmi úton intézzék el, ha a fegyelnli úton való megtorlás kielégítőnek mutatkozik. így a fegyelmi megtorlás keretében messzemenően mérlegelni lehet a bűncselekmény csekély jelentőségét, Másfelől azonban a katonai fegyelem érdekével alig lehetne összeegyeztetni azt, hogy olyan bűncselekmények, melyek éppen azért kerültek bíróság elé, mert az illetékes parancsnok a fegyelmi úton való elintézését nem találta kielégítőnek, teljesen megtorlás nélkül maradjanak. Ezekre a különleges szempontokra tekintve, ki kell