Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.
Irományszámok - 1927-998. Törvényjavaslat az 1930. évi népszámlálásról
154 998. szám. b) Minta (folytatás). IV. A távollevő egyének részletezése nem és tartózkodási hely szerint. A távollevő egyének neme A távollevők összes száma Az ország (földrész) neve, ahol a távollevő tartózkodik A távollevő egyének neme A távollevők összes száma u cS: K 6C ás M S° 'Magyarországtól > S u u ál . o 3?3 f-i N 1 1 > o M QQ -d CD m O ta a •oä S o 'M V •ai » o 3 1-3 ! 60 N S" o SUD a> h O Kl ta O ton •s Kl m h O ce B . •<» 1 o •si ár 3 03 1 Egyéb országok (névszerinti) A távollevő egyének neme A távollevők összes száma u cS: K 6C ás M S° Ó N A3 •CS ° 2 •ól "3 N 00 o ©.a 'u *2 N O eu bo S « o> s-i > S u u ál . o 3?3 f-i N 1 1 > o M QQ -d CD m O ta a •oä S o 'M V •ai » o 3 1-3 ! 60 N S" o SUD a> h O Kl ta O ton •s Kl m h O ce B . •<» 1 o •si ár 3 03 1 A távollevő egyének neme A távollevők összes száma u cS: K 6C ás M S° csatolt terület > S u u ál . o 3?3 f-i N 1 1 egyéb területe h O Kl ta O ton •s Kl m h O ce B . •<» 1 o •si ár 3 03 1 Férfi Nő Együtt 1 ' Utasítás a házigyüjtőív kitöltéséhez. 1. A házigyüjtőív kitöltése — a sorszánirovat kivételével, amelyet mindenkor a számlálóbiztos tölt ki — a háztulajdonos, vagy helyettesének kötelessége és csak ha ők e kötelességet bármily okból nem teljesítenék, hárul e feladat a számlálóbiztosra. De amely házakban a háztulajdonos lakásán kívül más lakás is van, ezeknek a személyi viszonyokra vonatkozó, adatait akkor is a számlálóbiztosnak kell kitöltenie, ha különben a házjgyüjtőívet a háztulajdonos tölti ki 2. Az épületeknek rendeltetésük szerinti részletezésénél minden Összefoglalás és gyűjtőnév kerülendő. Az üresen hagyott sorokban egyenkint külön veendők fel a következő épületek: laktanya, iskola, kórház, kolostor, árvaház, fürdő, szálloda, gőzmalom, posztógyár, vasúti pályaház, vasúti őrház stb., amennyiben lakottak. 3. Arra a kérdésre, hogy az épület földszintes-e vagy emeletes, földszintes házaknál egy «/» betűnek, emeletes házaknál az emelet számának (I., II. stb.) bejegyzésével kell válaszolni. Azon esetekben, midőn az egész épület a földbe vagy barlangszerűleg a hegy levágott oldalába van építve, a «földalatti» szó beírásával kell felelni. 4. A falazat és tetőzet anyaga minden egyes épületnél a megfelelő rovatban egy-egy vonás (1) bejegyzésével jelölendő meg, Ha olyan anyagú falazat fordul elő (pl. cement), amilyen anyagnak a házigyüjtőíven nincsen rovata, az ilyen fa? lazát anyagát az üresen hagyott rovatba kell bejegyezni. 5. Az épületben levő lakott, nem lakott, továbbá üres lakások és intézeti háztartások, nemkülönben az épületben levő lakásokhoz tartozó s a népszámláláskor jelen volt vagy távollevő egyénekre vonatkozó rovatok a házigyüjtőív II. részében foglalt adatok alapján, ezen utóbbi résznek elkészülte után töltendők ki. 6. A lakóház közelében lévő ivóvizet szolgáltató kút távolságát lehetőleg méterekben kell bejegyezni. 7. A házak pincéire vonatkozó adatokat a megfelelő válaszszavak aláhúzásával kell feltüntetni. Oly épületeknél, amelyek részben sinese : nek alápincézve, a 7, pont üresen hagyandó. 8. A házban levő, vagy a házhoz tartozó árnyékszékek számát tudakoló kérdésnél először az összes árnyékszékek számát kell bejegyezni s azután azt kell kimutatni, hogy ezek közül mennyi a zárt (fedett) és mennyi a nyitott (fedetlen) árnyékszékek száma. Zárt árnyékszéknek csak az tekintendő, amely vízöblítővel, tőzegszóróval vagy más bűzelzárókészülékkel van ellátva. 9. A házigyüjtőívnek II. réssében a házban levő összes lakásokat egyenkint, még pedig, ha a házigyüjtőíven több épület szerepel, épületen kint elkülönítve kell kimutatni és nemcsak a lakott, hanem az üresen álló helyiségeket is fel kell venni. Mindig csak a tulajdonképeni lakások és azok helyiségei veendők számba; egyéb helyiségek, pl. műhelyek, boltok stb. csak akkor, ha egyúttal lakási célra is szolgálnak. Vjiszont azonban a lakásoknak mindennemű alkatrészeit ki kell mutatni, azokat is, amelyek nem szolgálnak lakási célra, pl. a szabómesternek a lakásával összefüggő, annak alkatrészét képező szabóműhelyét stb. De ha ugyanaz a szoba szolgáj lakásul és mellékesen üzlethelyiségül, ez esetben a helyiséget csak a szobák számában kell kitüntetni s nem egyszersmind az üzleti helyiségek rovatában is, hogy ugyanaz a helyiség kétszer ne vétessék számba. Ha ellenben valamely helyiség tulajdonképen üzleti célra szolgál és csak mftJékesen lakásul, pl. bolt a bolti szolga részére hálóhely gyanánt, akkor azt a lakott üzleti helyiségek rovatában kell kimutatni. Nem tulajdonképpeni lakóházaknak (hivatalos épületek, Iskolák, gyárak, stb.) csak lakási célra szolgáló részei (igazgatói lakás, portáslakás s más efféle) veendők fel a házigyüjtőív II. részébe, a hivatalos helyiségek, tantermek, üzleti helyiségek stb. figyelmen kívül maradnak. Árvaházak és internátusok hálótermei, kórházak kórtermei ellenben s más efféle nem tulajdonképpeni lakóházaknak tényleg lakási célra szolgáló helyiségei, a magánlakások felsorolása után, külön sorban összefoglalva, mutatandók ki. A házba benyíló s többnyire pitvarnak nevezett lakásrész, ha tűzhellyel van ellátva és főzési célra is szolgál, konyhának, különben előszobának veendő. 10. A szobák, cselédszobák és hálófülkék, továbbá a konyhák padozat szerint való részletezésénél ügyelni kell arra, hogy itt ugyanannyi ily helyiség szerepeljen, mint amennyi az előző rovatok adatai szerint az illető lakásban tényleg van. Ha olyan padozatról volna szó, amely a rovatok szövegében megemlítve nincsen, ez az «egyéb» rovatba jegyzendő be.
