Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-938. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az egyes törvényhatósági joggal felruházott és egyes megyei városok részére az 1929:XXIX. t.-c. 6. §-a alapján engedélyezett rendkívüli házadómentesség tárgyában

938. számV III. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményében azonban a felsorolt területeken emelt új épületek is csak abban az esetben részesíthetők, ha 1. a telektulajdonosok az utca szélesbítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területeket a városnak díjtalanul engedik át, 2. a II. 11—15. alatt felsorolt területeket kivéve a többi területeken emelt új épületekben a kétszobás és ennél nagyobb lakások vízöblítéses klozettel és fürdőszobával vannak ellátva, 3. minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteg alkalmaztatott. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem alkalmazható, 4. azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15 centiméter vastag betonburkolat alkalmaztatott, 5. az épület az építési szabályrendeletben előírt nagyságú, de legalább 150 négyszögöles telken épült, 6. a felmenő- és oromfalak téglából vagy kőből épültek. IV. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye a lebontott épületek helyére emelt új épületek egész terjedelmére kiterjed. V. A rendkívüli ideiglenes állami házadómentességben részesíthető épületek közül azokat, amelyek 1930. év végéig helyeztetnek lakható állapotba, 20 évi, azokat pedig, amelyek 1931. évben helyeztetnek lakható állapotba, 15 évi községi pótadómentesség illeti meg. Amennyiben azonban a telektulajdonos az utcaszélesbítés, illetőleg utca nyitás céljaira telkének több mint 20°/

0-át köteles leadni, a város képviselőtestülete a községi pótadómentesség tartamát 2—5 évvel meghosszabbíthatja. Budapest, 1930. évi április hó 6-án. Dr. Weherle Sándor s. k.. m. kir. pénzügyminiszter.