Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-975. Törvényjavaslat a mezőgazdaségi haszonbérleti szerződések bemutatásáról

975. szám. âoi Az önkéntes felajánlás jogi következménye az, hogy amennyiben a felajánlott terület az adott viszonyoknak megfelelően földbirtokpolitikai célokra (kishaszonbérletek, közös legelő) — vitás esetben az illetékes fórum megállapítása szerint — alkalmas, akkor a haszonbérleti szerződésből kifolyólag egyéb igénybevételnek helye nincs és a szerződés tudomásulvétele meg nem tagadható. Az önként felajánlott területet az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőség közbejöttével a haszonbérbeadó közvetlenül adhatja ki kishaszonbérletekbe, illetve közös legelőbérletbe. A §. az önkéntes felajánlást és az annak elfogadása esetében követendő eljárást az ahhoz fűződő közérdekű követelményekre tekintettel részletesen szabályozza, így egyebek közt az érdekelt kis földmíveselemek védelmében az egyetemlegesség kikötését és a váltó vételt is megtiltja és a kishaszonbér let ekén folytatott gazdálkodást a gazdasági felügyelőség ellenőrzése alá helyezi. ' A 7. §-hoz. Ez a §. két kiváló jelentőségű korlátozó rendelkezést tartalmaz. Az egyik az, hogy a földmívelésügyi miniszter a haszonbérleti szerződés átvételének, átruházásának a terület 15%-áig terjedhető igénybevételnek és a tudomásulvétel megtagadásának jogát csakis az 1928 : XLI. t.-c. 6. §-ának 2. pontjában megjelölt bizottság meghallgatása után gyakorolhatja. Ez a bizottság, amelyet a hivatkozott törvény az állami elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban, az ingatlanelidegeníto jogügyletek tudomásulvételének megtagadása kérdésében való közreműködés végett létesített, a törvény szerint hat tagból áll, melynek két tagját az országgyűlés képviselőháza, két tagját az országgyűlés felsőháza, két tagját pedig az Országos Mezőgazdasági Kamara saját tagjai közül választj i., a javaslat szerint a fentebb említett haszonbérleti kérdésekben is hivatott lesz véleményt nyilvánítani. Ennek az illusztris tagokból alakult bizottságnak előzetes meghallgatása külön és nyomatékos biztosítéka annak, hogy a földmívelésügyi miniszter a haszonbérleti szerződések bemutatásával kapcsolatban reá ruházott jogokat a leggondosabb mérlegelés alapján csakis a közérdekből feltétlenül indokolt esetekben gyakorolhassa. A §. másik korlátozó rendelkezése az. hogy a bemutatási kötelezettség és az azzal összefüggő rendelkezések hatálya azokra a haszonbérleti szerződésekre nézve, amelyek az 1. §. I. pontjában felsorolt különleges esetek közé nem tartoznak, a törvény életbelépésétől három év elteltével megszűnik. Ezáltal — az említett kivételes esetektől eltekintve — a hatósági beavatkozás alól a haszonbérleti szerződések az említett határidő lejártával általában mentesülni fognak. Ennek indoka — amint erre már az általános indokolás is utalt —• az, hogy az időközi önkéntes birtokeladások (parcellázások) folytán s indokolt esetekben az állami elővásárlási jog gyakorlása révén is a helyenként észlelhető földszükséglet néhány év múlva remélhetőleg enyhülni fog. A #. §-hoz. Az e §-ban felvett rendelkezés egyfelől a földmívelésügyi miniszter hatékony ingerenciáját kívánja biztosítani az állam helyébe lépő szervek által a kisbérlők terhére felszámítható kezelési költség mérvére nézve, másfelől atekintetben is, hogy ezek a költségek lehetőleg egyöntetűen állapíttassanak meg. A 9. §-hoz. E §. azokat a rendelkezéseket foglalja magában, amelyek a haszonbérleti szerződésbe a hatósági beavatkozás lehetőségét akadályozó megállapodások felvételét kizárják, illetve az ilyen értelmű megállapodásokat hatálytalanítják. A §. második bekezdése a hatósági beavatkozás jogosultságának megállapításából önként következik, — harmadik bekezdése pedig a haszonbérleti szerződés átvételéből vagy átruházásából, valamint a kishaszonbérletek alakításából kifolyólag felmerülő vitás magánjogi kérdéseket a rendes bíróság elé utalja.