Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.
Irományszámok - 1927-969. A képviselőház külügyi és pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a trianoni szerződésből folyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről" szóló 939. számú törvényjavaslat tárgyában
252 969. szám. Ily körülmények között a bizottság tagjai többségének határozott véleményé az volt, hogy az indítványozók által felhozott fenti érv a komoly jogi kritikát nem állja ki. Megdőlni látván ekként az egyezmények megerősítése ellen felhozott összes érveket, a bizottság az azok becikkelyezését célzó törvényjavaslatot annál inkább elfogadta, mert ezzel a becikkelyezéssel végre meg fog szűnni a trianoni szerződés értelmében Magyarország összes vagyonát és jövedelmeit terhelő elsődleges zálogjog, ami azt jelenti, hogy visszakapja maga teljességében Magyarország a töbhmint egy évtizedig korlátozva volt pénzügyi szuverenitását. *,jà;ivita során szóbakerült fontosabb kérdések közül a bizottság az alábbiak megemlítését véli szükségesnek. Szóbahozatott egyes jogi személyek, intézmények (alapítványok, alapok stb.) vagyonának kérdése, amelyekre vonatkozólag a javaslat 3-ik és 4-ik §-ai, az azokhoz fűzött jegyzőkönyvek, valamint a Parisban folyó évi április hó 28-án tartott záróülés jegyzőkönyvének egyes részei tartalmaznak fontos kijelentéseket. A bizottság tisztán látta, hogy e kérdésekben a magyar kiküldötteknek — különösen cseh-szlovák vonatkozásban — igen nehéz helyzetük volt. Csehszlovákia ugyanis évek óta sok alapítvány, központi alap stb. részleges, sőt teljes kiadását igényelte tőlünk, kijelentvén, hogy akár a területi alapon, akár a kölcsönös kiadás alapján hajlandó e kérdést rendezni. 'A helyzet alapos ismerői előtt világos volt egyébként, hogy bármelyik elv elfogadása nagy áldozatokat fog jelenteni számunkra. A kiküldöttek végre is a ránk kedvezőbb területi elv mellett foglaltak állást, mégis azzal a korrekcióval, hogy a budapesti Pázmány Péter-egyetem vagyona e tekintetben kivételt képez, fenntartatván errenézve a Vegyes Döntőbíróság hatásköre továbbra is. Ugyanily okból történt a jogfenntartás a Hangya Szövetkezetet illetőleg is, amelyre nézve az a megállapodás történt, hogy a kérdésben a Vegyes Döntőbíróság elnöke, mint egyes választ ott bíró fog ítélkezni. A bizottságnak ezekben a kérdésekben az a véleménye alakult ki, hogy az adott helyzetben jobb megoldás keresztülvihető nem volt, amely álláspontját alátámasztotta az a körülmény is, hogy e kérdésekben román és jugoszláv viszonylatban a törvényjavaslat 3-ik és 4-ik §-ai, illetőleg az ehhez kapcsolt megállapodások nem is mondanak ki mást, mint az államok közötti tárgyalások megindításának szükségességét, végleges és érdemleges döntést tehát nem is tartalmaznak. Vita tárgyát képezte a párisi záróülés jegyzőkönyvében foglalt nyilatkozatoknak jogi jelentősége is. Megállapítást nyert, hogy ezek a nyilatkozatok a becikkelyezés alá kerülő egyezmények joghatályossága szempontjából jelentőséggel nem bírnak. Ezen fenntartások kapcsán a bizottság tudomásul vette a kormánynak azt a bejelentését is, hogy egyezően a magyar bizottság elnökének báró Korányi Frigyesnek a záró jegyzőkönyvbe felvett nyilatkozatával, a magyar kormány csak nehéz szívvel és sajnálkozva vette tudomásul a Jóvátételi Bizottságban résztvevő kormányok végérvényes állásfoglalásának folyományaként azt a tényt, hogy azokat a nem jóvátételi természetű fizetéseket, melyeket a Vegyes Döntőbíróságoknak a trianoni szerződés alapján hozott eddigi döntései folytán kell teljesíteni, a magyar kormány nem tudhatja be azokba az 1943. évig eszközlendő évi fizetésekbe, amelyeket Magyarország a Jóvátételi Bizottságnak 1924. évi február hó 21-én hozott 2797. számú határozata alapján köteles teljesíteni. Görögország kiküldöttjének az I. Egyezmény 7. cikkére való tiltakozását a bizottság — miután e kiküldött az összes egyezmények megerősítésére vonatkozó «kijelentés»-t 1928. évi április hó 28-án, tehát a záróülésen, mégis aláírta — jogi hatállyal bírónak nem tekinthette. A bizottság egyébként tudomásul vette mindazokat a felvilágosító közléseket.