Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-959. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntetével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

234 959. szám. 959. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 3.699/1930. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 4.890/1/1930. szám alatt nevezett országgyűlési képviselő ellen büntető eljárást indított azért, mert a Budapesten megjelenő «Népszava» című politikai napilap 1930. évi január hó 26. napján kiadott 21-ik számában «Földmívesértekezlet az Alföldön» felirat alatt megjelent hírlapi közlemény egyebek között a következőket tartalmazza : «A föld nélkül való földmunkások és a napszámban dolgozó törpebirtokosok a páriái ennek az országnak. Ök alkotják az ország legnagyobb számú rétegét és nekik jut a legkisebb falat kenyér, őket is megilletné az ország ügyeihez való hozzászólás joga, — hiszen ők vannak legtöbben — de nincs beleszólásuk semmibe. Igaz, hogy az ipari munkásság is pária, de azért kiharcolt már magának némi töredékjogot s van egy nagy fegyvere : az összetartás, a szolidaritás, mely erőssé teszi. A földmunkásra, a törpebirtokosra a ma uralkodó terror sokszoros súllyal nehezedik : elveszi kenyerét, elveszi jogát s a tömlöctartó kíméletlenségével gátolja meg szervezkedését. Jogfosztott, éhező kulivá süllyesztik, aki sötét nyomorúságban, hol egy kevéske kenyérrel kezében, hol kenyértelen munkanélküliségben éhezve hurcolja tovább sötét életét. Magyarországnak még ma is a földesurak az igazi urai. Alig egy-kettő van közöttük, aki látja közeledni a kétségbeesést, züllést, az anarchiát. A többi képletesen bár, de nem kevésbbé fájó sebeket tépve, tapos végig csizmájával a «paraszt»-on, hogy gőgös «úr» maradhasson, nemcsak saját földjén, hanem az egész országon.» A cikkben foglalt tényállítások és kifejezések úgy tartalmilag, mint egyetemes hatásukban a tárgyilagos bírálaton túlmenők, célzatuknak megfelelően a szenvedélyek felkeltésére és a gyűlölet kiváltására alkalmasak s ezért a Btk.