Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.
Irományszámok - 1927-940. Törvényjavaslat állami kölcsön felvételéről
202 940. szám. egységes irányítás és ellenőrzés alá helyeztessenek és az ezt ellátó Jközponti szerv akként építtessék ki, hogy a gazdasági életünkben igen bevált különböző szövetkezetek hivatásuknak jobban megfelelhessenek. A különböző hasznos beruházások között megemlítem a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő és a soroksári Dunaág folytatólagos munkálatait, a főváros pesti és budai része között az egyre növekvő forgalom lebonyolíthatása céljából a hidak kérdésének megoldását, stb. A felveendő kölcsönből tervezett beruházásokat most csak általánosságban jelöltem meg, a kölcsönnek, vagy egy részletének tényleges felvétele esetén azonban a felhasználásra nézve a törvényhozás hozzájárulását fogom kikérni. A kölcsön elhelyezésének biztosítása érdekében kérem annak a kimondását, hogy a címletek külföldi értékre, vagy aranyértékre is szólhassanak, továbbá, hogy a kölcsön tőkéje és kamatai minden fennálló, vagy ezután behozandó adó, bélyeg, illeték és egyéb bárminemű közterhek levonása nélkül kerüljenek kifizetésre. Minthogy a kölcsönnyujtók a kölcsön biztosítására előreláthatólag — épúgy, mint ahogy az a Magyar Királyság 1924. évi állami kölcsönénél (az alábbiakban népszövetségi kölcsön) is történt — egyes állami bevételeknek zálogul való lekötését fogják kívánni, az erre vonatkozó felhatalmazás megadását a most felveendő kölcsönnél is kérem. A kölcsön biztosítására a népszövetségi kölcsön biztosítására lekötött jövedelmek, nevezetesen a határvámjövedékből, a cukoradóból és a cukor után fizetendő kincstári részesedésből, valamint a dohány jövedékből eredő összes (nyers) állami bevételek, úgyszintén a sójövedéknek a tiszta bevételei köttetnének le a népszövetségi kölcsönt és az Amerikai Egyesült Államok kormányával szemben fennálló nemzetközi segély hitelt követő rangsorban. Fenntartatnék a lehetőség azonban, hogy abban az esetben, ha az elsősorban lekötött állami bevételek nem nyújtanának legalább is 150°/ 0-os fedezetet az évi kamat- és tőketörlesztési szükségletre, a fenntnevezett állami bevételi források hozadékán felül bármely más állami jövedelmi forrásnak a bevételei is leköthetők legyenek. A törvényjavaslatban arra is felhatalmazást kérek, hogy szükség esetén a felveendő törlesztéses kölcsön elhelyezéséig átmeneti hitelműveletek útján a törlesztéses kölcsön eredményéből visszafizetendő rövid lejáratú függő kölcsönt is felvehessek. A függő kölcsön biztosítására ugyanazok az állami bevételek szolgálnának, amelyek a törlesztéses kölcsön biztosítékául leköthetők. Az átmeneti hitelműveletre azért kérem a felhatalmazást, mert a pénzpiac helyzete esetleg úgy alakulhat, hogy az állam érdeke szempontjából nem előnyös már most végleges kölcsön felvétele. Tisztelettel megjegyzem, hogy az 1924. évi IV. t.-c. 3. §-a 2. bekezdésének a) pontja értelmében, amelynek érvényét az 1926. évi XV. t.-c. 16. §-a tudvalevőleg fenntartotta, az államvasutak beruházási szükségleteinek a fedezésére külön kölcsön is felvehető volna. Célszerűbbnek tartottam azonban ez alkalommal az államvasutak beruházási szükségleteit is az állami kölcsön útján fedezni s a külön állam vasúti kölcsön felvételére vonatkozó lehetőséget későbbi időre fenntartani. A kölcsönből az államvasutak beruházási szükségleteinek fedezésére szolgáló összegnek tőke- és kamatszükséglete természetesen az államvasutakat fogja terhelni. Kelt Budapesten, 1930. évi május hó 6. napján. Dr. Wekerle Sándor s. k., m. Tár. pénzügyminiszter.
