Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.
Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről
166 939. szám. - ' i ható perek száma és az azokban szerepelhető holdszámok tárgyában és tette ezáltal lehetővé az agráralapnak aránylag pontos működésre alkalmas megszerkesztését. Másrészt ez az intézkedés tette lehetővé, hogy a Hitelező Hatalmak állampolgárai részéről a magyar kormány ellen a Vegyes Döntőbíróságok előtt indítható perek kérdésében az érdekelt államokkal az 1930 január 20-án már folyamatban volt perek alapján számoljunk le és ne kelljen az ellenünk múlt tények alapján esetleg még indulható perek beláthatlan sorával számolnunk. Ismerjük ugyanis az ellenünk tényleg folyamatban lévő pereket. Számot vethetünk magunkban azzal, hogy viselkedésünk nem fog alapul szolgálni új tények alapján új perekre. De nem tudhattuk ezen rendelkezés előtt, hogy mily számú perekkel és mily összegek erejéig fognak esetleg elkésetten fellépni ellenünk a Hitelező Hatalmak állampolgárai. Ily perek különösen csehszlovák állampolgárok részéről fenyegethettek volna bennünket azok miatt a garázdálkodások miatt, melyeket Kun Béla bolsevistái okoztak az Északi Kárpátokba való betörés által. Ily pereknek szemünkben nem sok jogi alapja lett volna ellenünk, de ha egy per megindíttatik, annak kimenetele mindig kétséges különösen a trianoni szerződés azon szigorú rendelkezéseinél fogva, melyek a magyar állam felelősségét a bolsevizmus alatt történt tényekért megállapítják. A januárban Hágában elért szövegek szerint ily perek, ha megindíttatnak, és erre eshetőség elég tekintélyes összegeket illetőleg volt, négy lehetőség között lebegtek : 1. vagy eredménnyel tudjuk velük szemben a 13*5 millió évi járulékátalánnyal való törlesztést érvényesíteni, 2. vagy marasztalás esetén be tudjuk a marasztalási összegeket számíttatni a rekonstrukciós egyezmények értelmében az 1944-ig fizetendő évjáradékainkba a Jóvátételi Bizottság vagy annak utódja által, 3. vagy 10 év után elkésetteknek nyilvánítja e kereseteket a bíróság és nem fogadja el őket, 4. a bíróság marasztal bennünket és a Jóvátételi Bizottság nem engedélyez betudást. Mint látható, a bolsevisták ezen öröksége igen kínos helyzetbe sodorta a magyar államot és úgy Hágában, mint Parisban nagyon feszélyezte tárgyalásainkat ; fellépésünket sok más kérdésben, hol okunk lett volna erélyeseknek lenni, e bolsevista garázdálkodások tették lehetetlenné. Sok oly terhes rendezést, melyek különben elkerülhetők lettek volna, miattuk voltunk kénytelenek elfogadni. A párisi tárgyalásokon előtérben az utolsó napokon is még ezek a magyar bolsevista károk voltak és még az utolsó napon is ezek veszélyeztették más ügyeknek is a rendezését, sőt az Egyezmények lehetetlenülésével fenyegettek. Az I. Egyezmény 1. cikke értelmében a különleges békeszerződési terhek címén 1944 utánra vállalt 13*5 millió évi járadék fizetése, az I. Egyezmény 2. cikk, 3. pont értelmében némely döntőbírósági ítélet teljesítésének vállalása és a II. Egyezmény XIII. cikkének második bekezdésében'foglalt perjogi elévülési szabály zárták be felettük véglegesen a diszkutálási lehetőséget. A IV. Egyezményt a magyar kormány nem terjeszti és nem terjesztheti megerősítés végett a Törvényhozás elé, mivel abban Magyarország nem szerződő fél. Mégis tájékozás végett megjegyezhető, ami már fentebb említve volt, hogy magyar állampolgároknak az agráralap ellen menő agrárpereken kívül folyó és még indítható 250. cikkes perein semmi lényeges változás nem esett. E perek nem a B-aláp ellen, hanem az illető államok ellen folynak. Ezek felelőssége a felperesekkel szemben semmi változást nem szenved. A Nagy-Hatalmakat és a kis-entente államokat egyedül érdeklő kérdés, hogy az előbbiek az utóbbiak számára egy segítőalapot létesítettek, és hogy mily őket megillető saldo-tételeket használtak fel ezen alap megalkotására. Ugyanez a helyzet egy Pótegyezményt illetőleg, melyet a Hitelező Hatalmak az őket megillető összegeknek hováfordítását illetőleg maguk között kötöttek.