Képviselőházi irományok, 1927. XXI. kötet • 938-980. sz.

Irományszámok - 1927-939. Törvényjavaslat a trianoni szerződésből fólyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről

\ 939. szám. 163 de nem a trianoni szerződés értelmében és alapján, hanem utólagosan lett hono­sítva vagy visszahonosítva, hogy a trianoni szerződés életbelépése napján nem volt tulajdonos sem ő, sem törvényes jogelődje, hogy perével elkésett, vagy már korábban jogérvényesen kiegyezett stb. Ezek a körülmények emelhetik és apaszthatják is azt az összholdszámot, amelynek tekintetbevételével az agrár­alapot megszervezni az Egyezmények törekedtek. Az agráralap összegei az összes pernyertesek között pernyertességük ará­nyában oszolván meg, az ítéleti marasztalás összege voltaképpen csak egy arány­szám jelentőségével bír. Ennélfogva rendkívül fontos, hogy ez az arányszám az egyes perekben abszolút azonos elvek alkalmazásával állapíttassék meg. Ezért írja elő a II. Egyezmény VIII. cikke 3-ik bekezdése, hogy a három érdekelt Vegyes Döntőbíróság az agráralap intéző-bizottságával egyetértve előre kidol­gozza az elveket, amelyek szerint a bíróság a perekben a kártérítés mérvét meg­állapítja. Arányszámról lévén szó, a peres eljárás sommásan történik (VIII. cikk 3-ik bekezdés). Az összes ítéleteknek lehetőleg 1932 év közepéig meg kell hozva lenniök, hogy 1932 év végéig az agráralap intéző-bizottsága az alap rendelkezé­sére álló összegeket az összes pernyertesek között pernyertességük arányszáma szerint feloszthassa (IV. és VI. cikkek). Az alap 1966-ig terjedő évi járulékokból állván elő (III. Egyezmény 2. cikk), ezen értékek tőkésítése és mobilizálhatósága érdekében kötvények kibocsátása terveztetik. Minden lehető megtétetett, hogy egyrészről e kötvények névértékük­höz lehetőleg közel legyenek értékesíthetők és hogy azokra előnyösen Lombard ­előlegeket lehessen felvenni (III. Egyezmény 3—8. cikkei). Az agráralap felépítésénél az is egyik alapgondolat volt, hogy, ez az ilap bizonyos lehetőség szerint pontosan előre számításba vett mennyiségű holdért felelvén, ha e holdakból egyesség folytán vagy másként bizonyos mennyiség 1 a felperes kezén marad, az alap ezáltal a földet természetben a felperes kezén hagyó állam javára csökkenttessék. Méltányos volt ezt az eljárást bizonyos rokonter­mészetű földekre is kiterjeszteni. E levonásoknál a katasztrális holdnak ugyanaz az átlagos értéke vétetett országonként kiindulópontként, mint a kártérítéseknél. A rendszer azonban, melyet e tekintetben Csehszlovákiával és Jugoszláviával elfogadtatni sikerült, a helyi körülményekhez képest igen különböző és helyenkint igen bonyodalmas. Az agráralap egyensúlyának biztosítására szolgál az a főelv, hogy a földek minőségét e számműveleteknél korrektúraként az agráralap intéző­bizottsága tekintetbe veszi. E rendelkezés ismételten visszatér a III. Egyezmény vonatkozó helyein. Románia, mely nem szándékozik visszatérítéseket eszközölni, csak egy a helyi kártérítésre szorítkozó levonási rendszert volt hajlandó elfo­gadni (III. Egyezmény 9. cikk). A fent már ismételten említett intéző-bizottság rendkívül fontos szerv, mely megszervezi, igazgatja és képviseli az agráralapot (III. Egyezmény 4. cikk). Négy tagból fog állni : egyet Magyarország nevez ki és hármat a Nemzetek Szö­vetségének Pénzügyi Bizottsága, vagy oly más szervezet, melyet e célra a Brit Birodalom, Franciaország és Olaszország kijelölnek (III. Egyezmény 4. cikk). Ez utóbbiak révén fogja e három Nagy-Hatalom az agráralap működését, ami­hez oly nagy politikai és nem kis pénzügyi érdeke fűződik, irányítani. Az intéző­bizottság választja meg az agráralap székhelyét (III. Egyezmény 8. cikk) és gondoskodik az alap mobilizálásáról, mely utóbbit azonban elhalasztani köteles, ha magyar tagja az elhalasztást kéri (III. Egyezmény 8. cikk). Ez utóbbi rendel­kezés a magyar igényjogosultak pénzügyi érdekeinek védelmét célozza. Fontos rendelkezés (III. Egyezmény 5. cikk), hogy ha az agráralap járu­lékainak befizetésében zavarok vannak, az intéző-bizottság az összes szerződő 21*

Next

/
Thumbnails
Contents