Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. szám. 355 A 23. §-hoz. A Pp. 423. §-a szerint az a bírói egyesség, amelyet a bíróság jogerős végzéssel tudomásul vett, jogerős bírói ítélet hatályával bír. A polgári perrendtartást életbe léptető 1912 : LIV. t.-c. 31. §-ának 2. pontja szerint a polgári bíróság előtt kötött és jogerős bírói ítélet hatályával bíró egyesség alapján kielégítési végrehajtásnak van helye. Ebből az következnék, hogy az egyességet tudomásul vevő végzés jogerőre emelkedése előtt az egyességet nem lehet végrehajtani, és a fél az egyességben vállalt kötelezettség ellenére is kitolhatná a teljesítési határidőt azzal, hogy az egyességet tudomásul vevő végzés ellen felfolyamodással él. Ez nyilvánvalóan nem volt a törvény célja és ennélfogva a törvényjavaslat 23. §-a szerint a bíróság végzésévei tudomásul vett bírói egyességet akkor is végre = lehet hajtani, ha a fél a tudomásul vevő végzés ellen felfolyamodással él és ilykép a Pp. 423. §-ának 3. bekezdése csak az ítélet anyagi jogereje tekintetében tartalmaz rendelkezést. Az 1912 : LIV. törvénycikk 31. §-ának 2. pontját, amely ezzel Összefügg, a törvényjavaslat 54. §-a módosítja. Fellebbezés. A 24. §-hoz. A Pp. 476. §-a a fellebbezést a per tárgyának értékétől függően korlátozza. Ennélfogva megtörténhetik, hogy a bíróság a felperest keresetének igen csekély részével elutasítj a es a felperes mégis élhet fellebbezéssel, és éppúgy megtörténhetik, hogy a bíróság alperest a per tárgya értékének igen csekély részében marasztalj a es az alperes mégis fellebbezéssel élhet az ítélet ellen. Miután nem indokolt, hogy a peres felek bármelyike igen csekély összeg miatt fellebbezéssel éljen, ami egyaránt áll akkor, ha ez a csekély érték a pertárgy egész értéke vagy a pertárgy egy részének értéke, ennélfogva a javaslat 24. §-a szerint nem a per tárgyának értéke, hanem az ítélet sérelmes rendelkezése az, ami a fellebbezés korlátozása szempontjából figyelembe jön. A törvényjavaslat ezt fellebbezési értéknek nevezi, hogy ilyképen a fellebbezés korlátozása szempontjából figyelembe jövő értéknek rövid megjelölése legyen. Az 1925 : VIII. t.-c. 50. és 59. §-a szerint ennek az értéknek megállapítása az igazságügyminiszter rendeletével történik. A törvényjavaslat ezt a felhatalmazást továbbra is fenntartja. A Pp. 476. §. 2. bekezdésének 2. mondata szerint a fellebbezés korlátozása nem terjed ki a Pp. 758. §. 1—6. pontjaiban felsorolt perekben hozott ítéletekre, A törvényjavaslat az idézést mellőzi ós ugyanezt a szabályt oly kép fejezi ki, hogy ez a korlátozás nem terjed ki az elsőbíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, amelyek a törvény értelmében tekintet nélkül az értékre, ki vannak véve a községi bíróság hatásköre alól. A Pp. 758. §-ára való hivatkozás mellőzése annál is indokoltabb, mert az ott foglalt felsorolás esetleg a községi bíráskodás új szabályozása esetében változni fog. A 25. §-hoz. A Pp. 481. §-a értelmében a fellebbezést írásban kell benyújtani és abban a fellebbezési tárgyalás előkészítése céljából a fellebbező köteles mindazt közölni, amit a tárgyaláson elő akar adni. E kötelesség elmulasztása azonban nem vonja maga után azt, hogy a szóbeli tárgyaláson a fél a fellebbezésben előkészítés céljából előadottakhoz kötve van ; az előkészítés elmulasztása éppúgy, mint az elsőfokú bíróságnál, csakis esetleges költségmegtérítési kötelezettséget von maga után. A törvényjavaslat eltérőleg a polgári perrendtartástól, ölykép szabályozza a fellebbezési eljárást, hogy a felek a fellebbezésben és az arra adandó válasziratban új ténykörülményeket, bizonyítékokat és kérelmeket előadhatnak ugyan, de a szóbeli tárgyaláson e részben már az iratokhoz kötve vannak. A tör45*