Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. szám. 355 A 23. §-hoz. A Pp. 423. §-a szerint az a bírói egyesség, amelyet a bíróság jogerős végzéssel tudomásul vett, jogerős bírói ítélet hatályával bír. A polgári perrendtartást életbe léptető 1912 : LIV. t.-c. 31. §-ának 2. pontja szerint a polgári bíróság előtt kötött és jogerős bírói ítélet hatályával bíró egyesség alapján kielé­gítési végrehajtásnak van helye. Ebből az következnék, hogy az egyességet tudo­másul vevő végzés jogerőre emelkedése előtt az egyességet nem lehet végrehajtani, és a fél az egyességben vállalt kötelezettség ellenére is kitolhatná a teljesítési határidőt azzal, hogy az egyességet tudomásul vevő végzés ellen felfolyamodással él. Ez nyilvánvalóan nem volt a törvény célja és ennélfogva a törvényjavaslat 23. §-a szerint a bíróság végzésévei tudomásul vett bírói egyességet akkor is végre = lehet hajtani, ha a fél a tudomásul vevő végzés ellen felfolyamodással él és ilykép a Pp. 423. §-ának 3. bekezdése csak az ítélet anyagi jogereje tekintetében tartalmaz rendelkezést. Az 1912 : LIV. törvénycikk 31. §-ának 2. pontját, amely ezzel Össze­függ, a törvényjavaslat 54. §-a módosítja. Fellebbezés. A 24. §-hoz. A Pp. 476. §-a a fellebbezést a per tárgyának értékétől függően korlátozza. Ennélfogva megtörténhetik, hogy a bíróság a felperest keresetének igen csekély részével elutasítj a es a felperes mégis élhet fellebbezéssel, és éppúgy megtörténhetik, hogy a bíróság alperest a per tárgya értékének igen csekély részében marasztalj a es az alperes mégis fellebbezéssel élhet az ítélet ellen. Miután nem indokolt, hogy a peres felek bármelyike igen csekély összeg miatt fellebbezéssel éljen, ami egyaránt áll akkor, ha ez a csekély érték a pertárgy egész értéke vagy a pertárgy egy részének értéke, ennélfogva a javaslat 24. §-a szerint nem a per tárgyának értéke, hanem az ítélet sérelmes rendelkezése az, ami a felleb­bezés korlátozása szempontjából figyelembe jön. A törvényjavaslat ezt fellebbezési értéknek nevezi, hogy ilyképen a fellebbezés korlátozása szempontjából figye­lembe jövő értéknek rövid megjelölése legyen. Az 1925 : VIII. t.-c. 50. és 59. §-a szerint ennek az értéknek megállapítása az igazságügyminiszter rendeletével tör­ténik. A törvényjavaslat ezt a felhatalmazást továbbra is fenntartja. A Pp. 476. §. 2. bekezdésének 2. mondata szerint a fellebbezés korlátozása nem terjed ki a Pp. 758. §. 1—6. pontjaiban felsorolt perekben hozott ítéletekre, A törvényjavaslat az idézést mellőzi ós ugyanezt a szabályt oly kép fejezi ki, hogy ez a korlátozás nem terjed ki az elsőbíróságnak olyan perekben hozott ítéleteire, amelyek a törvény értelmében tekintet nélkül az értékre, ki vannak véve a községi bíróság hatásköre alól. A Pp. 758. §-ára való hivatkozás mellőzése annál is indokoltabb, mert az ott foglalt felsorolás esetleg a községi bíráskodás új szabá­lyozása esetében változni fog. A 25. §-hoz. A Pp. 481. §-a értelmében a fellebbezést írásban kell benyújtani és abban a fellebbezési tárgyalás előkészítése céljából a fellebbező köteles mindazt közölni, amit a tárgyaláson elő akar adni. E kötelesség elmulasztása azonban nem vonja maga után azt, hogy a szóbeli tárgyaláson a fél a fellebbezésben elő­készítés céljából előadottakhoz kötve van ; az előkészítés elmulasztása éppúgy, mint az elsőfokú bíróságnál, csakis esetleges költségmegtérítési kötelezettséget von maga után. A törvényjavaslat eltérőleg a polgári perrendtartástól, ölykép szabályozza a fellebbezési eljárást, hogy a felek a fellebbezésben és az arra adandó válasziratban új ténykörülményeket, bizonyítékokat és kérelmeket előadhatnak ugyan, de a szóbeli tárgyaláson e részben már az iratokhoz kötve vannak. A tör­45*

Next

/
Thumbnails
Contents