Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. szám. 337 tásával az államkincstár előlegezi. Ha az eljárás magánvádra folyik, a bíróság tanú vagy szakértő megfídézését — kivéve ha a megidézést kérő fél szegénységi jogban részesül — megfelelő összeg előzetes letétbehelyezésétől teheti függővé. A bűnügyi költségek csökkentése. 108. §. A Bp. 483. §-a helyébe a következő rendelkezés lép : Azokban a költségekben, melyek nyilvánvalóan alaptalanul bejelentett bizonyíték felvételével vagy tudva hamis, avagy feltűnően gondatlan feljelentés alapján megindított eljárással merültek fel, meghallgatása után azt kell marasztalni, aki az ily költségek felmerülésére — ideértve az ellenfél ügyvédi képviseletével járó költségeket is — okot szolgáltatott. Illetékkötelezettség büntetőbírósági ügyekben. 109. §. A pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértve, rendelettel illetékkötelezettséget állapíthat meg és az illeték tételeit is szabályozhatja a pótmagánvádra folyó bűnügyek tekintetében, továbbá a rágalmazás vétsége, a nem testi bántalmazással elkövetett becsületsértés vétsége, a szabadalombitorlás kihágása, a védjegybitorlás vétsége és a tisztességtelen versenyről szóló 1923 : V. t.-c. 16—19. §-ai alá eső vétségek miatt kizárólag főmagánvádra folyó bűnügyek, valamint a Bp. 29. §-ának 2. pontjára alapított bíróküldési indítvány és a sajtóról szóló 1914 : XIV. t.-c. 21. §-a alapján magánszemélyek részéről folyamatba tett helyreigazítási ügyek tekintetében, továbbá a bűnvádi eljárás során érvényesített magánjdgi követelések tekintetében, ideértve a nemvagyoni kár címén követelt vagyoni elégtételre irányuló igényt és a biztosítási végrehajtás iránt előterjesztett kérelmet is, végül a szabadságvesztésKépv. iromány. 1927—1932. XX. kötet. büntetés végrehajtásának elhalasztása, félbeszakítása és a büntetés kegyelemből elengedése vagy enyhítése iránt előterjesztett kérelmek tekintetében. Az előbbi bekezdés alapján megállapított illetékkötelezettség nem érintheti a szegénységi jog megadására vonatkozó jogszabályokat A büntetőparancs alkalmazásának kiterjesztése. 110. §. A kir. járásbíróság olyankor, ha a feljelentés alapján pénzbüntetés alkalmazását találja megfelelőnek, büntetőparancsot bocsát ki. A Bp. 532. §-a hatályát veszti. A büntetés végrehajtásának felfüggesztését feltételeinek fennforg asa ese~ tében (1908 : XXXVI. t.-c. 1—2. §-a) büntetőparancsban is ki lehet mondani. A büntetőparancsban rendelkezni kell az esetleg felmerült bűnügyi költségek viselése felölj ideértve az ügyvédi képviselettel felmerült költségeket is. Semmisségi panasz kizárása a járásbírósági eljárásban. 111. §. A kir. törvényszéknek, mint fellebbviteli bíróságnak ítélete ellen csak a jogegység érdekében használható perorvoslatnak (Bp. 441. §.) van helye. A Bp. 556. §-ának 2. és 3. bekezdése és 557. §-a hatályát veszti. Kötelező ügyvédi képviselet a helyreigazítási eljárásban. 112. §. A helyreigazító nyilatkozat közzétételének elmulasztása miatt az 1914 : XIV. t.-c. 21. §-a alapján folyamatba tett eljárásban a panaszos magánszemélyt rendszerint ügyvédnek kell képviselnie. A 93. §-nak az ügyvédi képviseletre és a szegénységi jogra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 43