Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. szám. 335 tartása vagy szabadlábrahelyezése felől, úgyszintén a szabadlábon volt terheltnek előzetes letartóztatásba vagy vizsgálati fogságba helyezése felől a főtárgyalás megtartására hivatott bíróság határoz. A Bp. 267. §-ának 2. bekezdésében foglalt rendelkezés az így elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság tartamára is irányadó. Ha a vádiratot magánvádló nyújtotta be, a bíróság akkor is, ha a terhelt nem terjesztett elő észrevételeket, hivatalból köteles megvizsgálni, hogy az ügyben nem kell-e a jelen §. ötödik bekezdése értelmében határozatot hozni. Rágalmazás vagy becsületsértés vádja esetében a terhelt a vádirat ellen irányuló észrevételekben nevezheti meg legkésőbben azt a személyt, akinek sajtójogi felelősségrevonása az ő felelősségét kizárja. A Bp. 572. §-ának 1. bekezdése hatályát veszti. A fotárgyalási jegyzőkönyv és az ítélet egyszerűsítése. 101. §. Az ítéletben mellőzni kell oly körülményeknek leírását, amelyek a fotárgyalási jegyzőkönyvből vagy egyéb iratokból úgyis megállapíthatók, s oly körülményeknek leírását, amelyeknek az ügy lényege szempontjából nincs jelentőségük. Ehhez képest :< a Bp. 327. §-a 1. bekezdésének 2. pontja helyébe az alábbi 2. pontban foglalt rendelkezés lép : 2. az eljáró törvényszék megnevezését és annak mint büntetőbíróságnak megjelölését, továbbá annak felemlítését, hogy a főtárgyalás nyilvános volt-e vagy sem ; a Bp. 327. §-a 1. bekezdésének 3. pontja és 2. bekezdésének a) pontja hatályát veszti ; a Bp. 328. §-ának 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Az ítélet indokolásában elő kell adni a tényállást, de nem kell ismertetni a tanuk vallomásait, a szakértők leleteit és véleményeit, sem a bizonyítékul használt okiratok tartalmát. Ki kell fejteni továbbá megfelelő esetben, hogy miért nem tulajdonított bizonyító erőt a bíróság valamely bizonyító eszköznek. Azt, hogy a tényállást mely bizonyítékok alapján állapította meg a bíróság, rendszerint elegendő a tanuk vagy szakértők nevére, avagy az okiratokra való utalással jelezni. Ha azonban a ténykérdés bonyolult, részletesen ki kell fejteni, hogy a bíróság mily okokból tartja bebizonyítóttnak a tényállást. Minden esetben fel kell sorolni ezenfelül azokat az okokat, melyek a jogi kérdésnek eldöntésénél, illetőleg a főtárgyalás során tett, de elutasított indítványok felett való határozat hozásánál irányadók voltak. 102. §. Ha a vádlott a főtárgyaláson részletes beismerő vallomást tett, amelyet a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítenek, s az ítélet ellen az erre jogosultak egyike sem jelentett be perorvoslatot, a főtárgyalásról nem kell jegyzőkönyvet készíteni, az ítélet indokolása pedig csak a tényállás rövidre fogott előadására és annak feltüntetésére szorítkozik, hogy a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben való bűnösségét beismerte és beismerését a főtárgyalás egyéb adatai is megerősítették. Abban az esetben, ha a főtárgyalás felmentő ítélettel vagy az eljárás megszüntetésével végződött és a perorvoslatra jogosultak — ideértve a főtárgyaláson jelen volt sértettet is — fellebbezéssel nem éltek, a főtárgyalásról nem kell jegyzőkönyvet készíteni, az ítélet pedig a Bp. 327. §-a 1. bekezdésének 1. és 2. és 4—8. pontjaiban és 328. §-ának utolsó bekezdésében foglalt adatok feltüntetésére szorítkozhatik. Az előbbi bekezdések rendelkezései a járásbírósági eljárásra is megfelelően kiterjednek. A bíróság tanácskozásáról és szavazásáról külön jegyzőkönyvet csak akkor kell készíteni, ha véleményeltérés merült fel.