Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.
Irományszámok - 1927-927. Törvényjavaslat az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatának módosításáról
927. szám. 293 Bíróság határozatképességének kérdését, a munkaügyek valamint az átmeneti forgalomra vonatkozó és a közlekedési ügyek elintézésére alakítandó és úgyszintén a sommás eljárás szabályai szerint eljáró különleges tanácsokat, a nemzeti bírák intézményét, a bírák illetményeit, egyes eljárási szabályokat s végül a Tanács vagy a Közgyűlés által a Bíróságtól kérhető vélemények adása körüli eljárást illetik. A fontosabb módosítások közül kiemelhető, hogy az 1929. évi szeptember hó 14-iki Jegyzőkönyv értelmében elfogadandó rendelkezések szerint a kérdéses módosítások életbelépése után meg fog szűnni a helyettes bírák intézménye, viszont a bírák száma az eddigi 11-ről 15-re emeltetik fel. A Bíróság munkaképességének fokozását célozza az a módosítás, hogy a szabályszerű bírósági szünet leszámításával az Állandó Nemzetközi Bíróság egész éven át állandóan működésben lesz, amely új rendelkezés orvosolni kívánja azt a jelenlegi helyzetet, hogy a Bíróságnak évenkint egy rendes ülésszaka van, és hogy csak a szükséghez képest hivatik össze rendkívüli ülésszakra, ami az eldöntés végett eléje terjesztett ügyek elintézésének a tapasztalatok szerint nem vált előnyére. A munkaügyekre, valamint az átmeneti forgalomra vonatkozó és a közlekedési ügyekre alakított külön tanácsok szempontjából újítás, hogy a Szabályzat 29. cikkében említett sommás eljárás a jövőben a most említett ügycsoportokban is lehetséges lesz. Ugyanígy újítást jelent, hogy a most említett külön tanácsokban és a sommás eljárásban is nemzeti bírák lesznek alkalmazhatók. Végül módosíttatik a hágai Bíróság tagjai által élvezett illetmények rendszere is és e tekintetben a kérdéses Jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések szerint a bírák rendes évi fizetésének rendszerére fognak a Jegyzőkönyv életbelépése után áttérni. A jelenlegi Szabályzattal szemben a teljes újítást az abba új cikként beleillesztendő 65—68. cikkek jelentik, amelyek, mint a Szabályzatnak IV. fejezete, a Bíróságnak véleményező hatáskörben való eljárását szabályozzák. Az 1920. évből való és jelenleg érvényben levő szabályzat ugyanis az Állandó Nemzetközi Bíróság által az Egyességokmány 14. cikke értelmében adható véleményeket illetően semminemű rendelkezést nem tartalmaz. A jelenlegi Szabályzat szerkesztésével annakidején megbízva volt jogászbizottság kidolgozott tervezetébe felvett ugyan néhány rendelkezést a Bíróság véleményező hatáskörét illetően is, de a Közgyűlés előtt akkoriban lefolyt viták során ezeket a szabályokat törölték, mert célszerűbbnek látták magának a Bíróságnak teljesen szabadkezet biztosítani abban a tekintetben, hogy milyen szabályok szerint kíván majd eljárni a Tanács vagy a Közgyűlés által az Egyességokmány 14. cikke értelmében tőle kérhető véleményeknek adása körül. A szabályzat 30. cikkében részére biztosított ezzel a felhatalmazással élve azután a Bíróság ügyviteli szabályainak az 1922. évben történt megalkotása, majd az 1926. és 1927. évi revíziója alkalmával ezt a hiányt pótolta is az említett szabályok 71—74. cikkeibe felvett rendelkezésekkel. A Szabályzaton eszközlendő módosítások tanulmányozására az 1928. évi Közgyűlés határozatával kiküldött jogászbizottság és ugyanígy az 1929. évi Közgyűléssel egyidejűleg összeült genfi értekezlet is egyértelműen nyilvánították óhajukat arra nézve, hogy a Bíróság ügyviteli szabályaiban már meglevő ezek a rendelkezések, a szükségesnek mutatkozható kisebb változtatásokkal, magába a Szabályzatba helyeztessenek át. E rendelkezések javaslásánál a jogászbizottságot, elfogadásuknál pedig a genfi értekezletet az a megfontolás vezette, hogy a vélemények adása körüli eljárásnak magában a Szabályzatban való rendezése ezeknek az eljárási szabályoknak véglegesebb jelleget fognak kölcsönözhetni, másrészt pedig figyelembe vették azt a körülményt is, hogy mivel az Amerikai Egyesült Államok által a Szabályzathoz való csatlakozásuk szempontjából bejelentett /
