Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.
Irományszámok - 1927-926. Törvényjavaslat az Amerikai Egyesült Államoknak az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatára vonatkozó Aláírási Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról
264 926. szám. — ami alatt a véleménykéréshez szükséges egyhangúságnak vagy szótöbbségnek még ma is nyitvaálló problémája értendő — az Egyesült Államok kifejezetten is teljes érdektelenségüket jelentették ki. Egyébként az itt szóbanlevő genfi okmány szövegezését megelőzött tanácskozások során, éppen a kisebb államok részéről, amelyeknek, és közöttük Magyarországnak is, érdekei nyilvánvalók abban a tekintetben, hogy a hágai Bíróság a jövőben is teljes szabadsággal gyakorolhassa véleményező körét, határozottan leszögeztettek az Egyesült Államok kormányának a biztosíték jellegével bíró eme most ismertetett közlései és ugyanebből az alkalomból a kisebb államok csoportja részéről aláhúzottan hangsúlyoztatott, hogy amilyen jelentőségei tulajdonítanak ezek az államok az Amerikai Egyesült Államoknak a Szabályzathoz, illetőleg az arra vonatkozó Aláírási Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásának, éppen annyira szükségesnek tartják kifejezésre juttatni azt is, hogy a bírósági vélemények rendszere és további fejlődése e csatlakozás által semmiképen se lehet érintve. Mindezekből az okokból és mert az Amerikai Egyesült Államoknak az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatára vonatkozó Aláírási Jegyzőkönyvhöz való csatlakozása újabb jelentős lépésnek tekinthető e nemzetközi bíráskodási intézmény továbbmenő kiépítése szempontjából, indokoltnak mutatkozik, hogy az amerikai csatlakozás módozatait szabályozó 1929. évi szeptember hó 14-ről kelt Jegyzőkönyvet, amelyet egyébként az aláírásra való megnyitás napján a Szabályzatban részes ötvennégy állam közül ötvennek és közöttük Magyarországnak képviselője, 1929. évi december hó 9-én pedig a Bíróság Szabályzatának elfogadásáról, illetve módosításáról szóló, 1920. évi december hó 16-iki és 1929. évi szeptember hó 14-iki Aláírási Jegyzőkönyvekkel együtt az Amerikai EgyesültÁllamoknak képviselője is már aláírt, az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatát az 1926. évi I. törvénycikkel elfogadott Magyarország is megerősítse és megerősítő okiratát, a Jegyzőkönyv 7. cikkében foglalt rendelkezésnek megfelelően, a Nemzetek Szövetsége Titkárságánál letegye. Az ebből a célból előterjesztett törvényjavaslat három §-ból áll. Az 1. § kimondja, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak az Állandó, Nemzetközi Bíróság Szabályzatára vonatkozó 1920. évi december hó 16-ról kelt Aláírási Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról szóló és Genfben 1929. évi szeptember hó 14-én kelt Jegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik. A 2. § ennek a Jegyzőkönyvnek eredeti szövegét, valamint hivatalos magyar fordítását tartalmazza. Az eredeti szöveget két nyelven, franciául és angolul kell törvénybe iktatni, mert a szóbanlevő okmányok eredetileg mindkét nyelven állíttattak ki és illetőleg szövegeztettek meg. Maga a Jegyzőkönyv, fentebb már ismertetett lényegesebb rendelkezésein kívül megállapítja, hogy a Szabályzatban részes államok elfogadják azokat a fenntartásokat, amelyeket az Egyesült Államok az 1920. évi december hó 16-ról kelt Aláírási Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásukhoz fűztek ; biztosítja, hogy az Egyesült Államok az Állandó Nemzetközi Bíróság bíráinak és pótbíráinak választásában a tagállamokkal való egyenlő elbánás mellett vehessenek részt továbbá, hogy a bíróság szabályzatának semmiféle módosítása nem foghat helyet az összes szerződő államok hozzájárulása nélkül és végül rendelkezést tartalmaz, a tartalmában és jelentőségében fentebb már részletesen ismertetett és a vélemények kérésére vonatkozó 5. cikken kívül aziránt is, hogy a Bíróság véleményeit nyilvános ülésben kell kihirdetni. Figyelmet érdemelhet még az a rendelkezés is, amely szerint ezen Jegyzőkönyv határozmányainak a jövőben ugyanolyan ereje és értéke lesz, mint a bírósági szabályzat • rendelkezéseinek és az 1920. évi december hó 16-iki Jegyzőkönyvnek minden utólagos aláírása olybá fog tekintetni, mint amely az 1929. évi szeptember hó 14-iki
