Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-832. A képviselőház véderő és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyvről" szóló 821. számú törvényjavaslat tárgyáan

§32. szám. 69 cselekmény miatt három évnél nem rövidebb tartamú fegyház- vagy bör­tönbüntetést kell megállapítani, még pedig fegyházbüntetést csak akkor, ha a bűncselekményt ez a törvény ama különös ismertető] elek hiányában, amelyektől a halálbüntetés alkalma­zasa függ, fegyházzal sújtja. V. Fejezet. A részesség. 34. §. A tettes és a részes felelősségére vonatkozó általános rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha a cselek­ményt sajtó útján követték el. 35. §. Aki mást katonai bűntett vagy katonai vétség elkövetésére szándé­kosan reábírni törekszik, ha törekvése sikertelen maradt és a törvény mást nem rendel, a kísérlet szabályai szerint büntetendő. 36. §. A részességre vonatkozó álta­lános rendelkezéseket azokkal szemben is alkalmazni kell, akik valamely kato­nai bűncselekménynek személyes viszo­nyaiknál fogva tettesei nem lehetnek. Ez a rendelkezés nem nyer alkalma­zást, ha maga a tettes a katonai bűn­vádi perrendtartás 16. §-ának 2. be­kezdése értelmében a katonai büntető­bíráskodás alól időközben kilépett. VI. Fejezet. Szándék és gondatlanság. 37. §. Katonai bűntett vagy katonai vétség rendszerint csak szándékosan elkövetett cselekmény lehet, kivéve, ha a törvény a gondatlanságból el­követett cselekményt is bünteti. VII. Fejezet. A beszámítást kizáró, súlyosító vagy enyhítő okok. 38. §. Nem számítható be a cselek­mény : 1. annak, aki azt elöljárójának vagy felettes hatóságának szolgálati parancsa folytán abban a meggyőződésben kö­veti el, hogy arra kötelezve van ; 2. annak, aki azt hivatásának sza­bályszerű gyakorlása közben köteles­ségszerűen követi el ; 3. annak a katonai egyenruhát viselő tisztnek (tisztjelöltnek), aki a becsülete ellen intézett jogtalan támadás foly­tatásának megakadályozása céljából az őt megillető fegyvert azonnal hasz- N nálja, feltéve, hogy ezt a célt más­ként nem érhette el és hogy a fegyver használatában az elkerülhetetlen szük­ségesség határát nem lépte át. 39. §. Az 1908 : XXXVI. törvény­cikknek a fiatalkorúakra vonatkozó 15—33. §-ai, továbbá a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913 : VII. törvény­cikk helyett a katonai büntetőbírás­kodásban az alábbi 40—49., 59. és 64. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni. 40. §. Az ellen, aki a cselekmény elkövetésekor életének tizenkettedik évét meg nem haladta (gyermek), sem vád nem emelhető, sem bűnvádi eljárás nem indítható. 41. §. Az, aki a cselekmény elköveté­sekor életének tizenkettedik évét már meghaladta, de tizennyolcadik . évét még be nem töltötte (fiatalkorú), ha a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége nem volt meg, büntetőjogi felelősségre nem vonható. 42. §. A gyermeket (40. §.) és a büntetőjogilag felelősségre nem von­ható fiatalkorút (41. §.) további illeté­kes eljárás végett a fiatalkorúak leg­közelebbi bíróságának át kell adni. 43. §. Az ellen a fiatalkorú (41. §.) ellen, akinek a cselekmény elkövetése­kor a büntethetőséghez szükséges ér­telmi és erkölcsi fejlettsége megvolt, büntetést kell alkalmazni. A büntetést a törvény szerint halállal, fegyházzal vagy börtönnel büntetendő cselekmény miatt fogházban, más büntetéssel bün­tetendő cselekmény miatt a törvényben meghatározott büntetési nemben kell megállapítani. A fogházbüntetés legrövidebb tar­tama tizenöt nap, leghosszabb tar­tama : ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor tizenötödik évét betöl­tötte és cselekményére a törvény halál­büntetést vagy életfogytig tartó fegy­házbüntetést állapít meg, tizenöt év ; ha a fiatalkorú a cselekmény elköye-

Next

/
Thumbnails
Contents