Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-832. A képviselőház véderő és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyvről" szóló 821. számú törvényjavaslat tárgyáan

6fr 832. szám. 3. elkövetési helye ellenséges országban a fegyveres erőnek vagy szö­vetségesének hatalmi körén belül van, vagy elkövetője az e hatalmi körön kívül elkövetett cselekmény miatt is katonai büntetőbíráskodás alá tarto­zik. III. Fejezet. A büntetések. 7. §. A halálbüntetést agyonlövéssel kell végrehajtani, amennyiben a jelen törvény Második Része így rendel­kezik. Kötéllel kell azonban a halálbün­tetést akkor is végrehajtani, ha azt több, részint kötéllel, részint agyon­lövéssel végrehajtandó halálbüntetés­sel sújtott bűncselekmény miatt szab­ták ki. Kötéllel végrehajtandó halálbünte­tésre ítélés esetében a honvédségből (csendőrségből) való kicsapást is ki kell mondani. 8. §. Az egy évnél nem hosszabb tartamban meghatározandó börtön- és fogházbüntetést, valamint az elzárás­büntetést az elítélt egyéniségének szem előtt tartása mellett súíyosítások alkal­mazásával meg kell rövidíteni. Súíyosítások : a böjt, a "kemény fekvőhely, fogház- és elzárásbüntetés esetében pedig még a magánzárka is. E súíyosítások közül több is egybe­kapcsolható. A böjt napjain az elítélt csak ke­nyeret és vizet kap. A kemény fekvőhely abban áll, hogy az elítéltnek csak puszta deszkát ad­nak fekvőhelyül. Magánzárkában az elítéltet a fogházi szabályokban megengedett kivételek­kel éjjel és nappal másoktól elkülö­nítve kell őrizni. A böjt és a kemény fekvőhely leg­alább egy napi megszakítással heten­kint legfeljebb kétszer, a magánzárka egy-egy havi megszakítással egyhu­zamban legfeljebb egy hónapon át alkalmazható. Minden egyes súlyosítás minden napja külön egy-egy büntetési napnak számít. Egyáltalában nem alkalmazható súlyosítás a rendfokozatukban elité]­tetésük után is megmaradó tisztekkel (hasonlóállásúakkai), valamint azok­kal szemben, akiknek egészségét a súlyosítás veszélyeztetné. 9. §. A katonai büntetőbíráskodás­ban kiszabott pénzbüntetések és pénz­bírságok a honvédelmi miniszter keze­lése alá tartoznak és jóléti intézmények céljaira fordítandók. 10. §. A katonai bíróság által ki­szabott szabadságvesztésbüntetést a katonai büntető intézetek berendezésé­hez és befogadóképességéhez képest ezekben az intézetekben kell végre­hajtani, de a szükséghez képest pol­gári büntető intézetekben is végre lehet hajtani. 11. §. Ha a szabadság vesztésbünte­téseket a katonai büntető intézetekben a törvény követelményeinek teljesen megfelelően végrehajtani nem lehet, a honvédelmi miniszter a végrehajtást — a törvény szellemében — rendelettel szabályozza. Amennyiben a szabadság vesztésbün­tetést polgári büntető intézetben hajt­ják végre, a katonai viszonyok szem­pontjából esetleg szükséges rendel­kezéseket a igazságügyminiszter a hon­védelmi miniszterrel egyetértve teszi meg. 12. §. A bíróság elrendelheti, hogy rendfokozatukban elítéltetésük után is megmaradó tisztek (hasonlóállásúak) fogház- (elzárás-) büntetésüket, ha ennek tartama egy hónapot meg nem halad, lakásukon tölthessék (házifog­ság). A házifogság tartama alatt az el­ítélt nem hagyhatja el lakását és láto­gatókat nem fogadhat. Ha e tilalmat megszegi, a büntetés hátralevő részét a fogházban kell töl­tenie (125. §.). 13. §. Rendfokozatukban elítélteté­sük után is megmaradó tisztek (ha­sonlóállásúak) szabadságvesztésbün

Next

/
Thumbnails
Contents