Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-828. A képviselőház közgazgadasági és közlekedésügyi bizottságának jelentése "a közhasználatú gépjárművállalatokról" szóló 815. számú törvényjavaslat tárgyában

828. szám. 45 5. §. A törvény 2. §. 1. a), 2. a) vagy 3. a) pontja alá eső, több község vagy város, vagy valamely község (város) és a hozzátartozó tanyák, vagy az ugyan­azon községhez tartozó tanyák között fuvarozó rendszeres járat létesítése és fenntartása az állam fenntartott joga. E jog gyakorlását a törvény rendel­kezései értelmében időlegesen más vál­lalkozónak lehet átengedni. Egyéb közhasználatú gépjáróművál­lalatot létesíteni és fenntartani szintén csak engedély a apján szabad. Az engedélyt a kereskedelemügyi miniszter adja ki, aki idevonatkozóan az érdekelt törvényhatóságok meghall­gatása mellett, az e szakasz első be­kezdésében említett tanyai járatok, az e szakasz ötödik bekezdése, vala­mint a 40. §. eseteiben mindenesetre, egyébként pedig a szükséghez képest a belügyminiszterrel, illetőleg a többi érdekelt miniszterrel egyetértően ha­tároz. Kizárólag egy város, vagy község belterületére korlátozott közhaszná­latú gépjáróműválíalatot — az e sza­kasz ötödik bekezdésében meghatá­rozott eset kivételével — városokban a polgármester, egyebütt a főszolga­bíró, Budapest székesfőváros közigaz­gatási területére pedig a polgármester engedélyez. Ha a község, vagy város belterületére korlátozott közhasználatú gépjárómű­vállalat olyan járatot kíván létesíteni, amely az országhatárt érintve, vala­mely szomszéd országbeli vasútvonal­hoz, hajó-, vagy gépkocsi járathoz csat­lakozik, az engedély megadása a keres­kedelemügyi miniszter hatáskörébe tartóz k. A 2. §. 1. a), 2. a) és 3. a) pontja alá tartozó vállalatokra adott engedély az engedélyest csak az engedélyében megjelölt útvonalon közlekedő rend­szeres járat létesítésére jogosítja. Az útvonalnak csak bizonyos részére szo­rítkozó rendszeres járat fenntartá­sához, az engedélyezett rendszeres járat útvonalainak meghosszabbításá­hoz, más útvonalra kiterjesztéséhez és útvonalának minden egyéb megváltoz­tatásához a hatóság új, illetve külön engedélye szükséges. Az engedélyes az engedélyben megállapított rendes já­ratok mellett, hacsak kifejezetten attól ' el nem tiltják, az engedélyezett út­vonalon, valamin; annak egyes sza­kaszain, sőt az engedélyezett útvonal­tól eltérő más úton is az 1. §. harmadik bekezdése értelmében rendszeres járat­nak nem minősülő, esetenkinti járatot külön engedély nélkül indíthat. 6. §. Közhasználatú gépjáróművál­lalatra engedély ki nem adható, ha : 1. a vállalat létesítését semmiféle közgazdasági vagy közforgalmi szük­ség nem indokolja, ideértve azt az esetet is, amidőn a létesíteni kívánt üzem a vállalkozás szempontjából figye­lembe jövő útvonalon vagy forgalmi­körzetben már meglevő vasúti, hajó­zási vagy gépjárómű vállalatnak köz­érdek által nem igazolt versenyt okozna; 2. az engedélyt kérőnek kellő sze­mély megbízhatósága hiányzik, vagy az engedélyt kérő az üzem teljesítői képessége és rendszeressége tekinteté­ben kellő anyagi biztosítékot nem nyújt. Rendszeres járatot csak olyan út­vonalra lehet engedélyezni, amely a figyelembejövő gépjárómű súlyának, terhelésének és sebességének számba­vételével a járat céljaira alkalmas. Az 1. pontban említett igazolatlan verseny esete nem forog fenn és az en­gedély gépjárómű vállalat létesítésére kiadható, ha a meglevő vasúti, hajózási vagy gépjárómű vállalat a közönség jogosult forgalmi igényeit ki nem elégíti és e tekintetben felügyelet hatósága fel­hívásának a kitűzött méltányos határ­idő a'att eleget nem tett. A közhasz­nálatú gépjá óműváüVat engedélye­zésére jogosult hatóság azonban az említett váll a 1 átok érdekeit az enge­dély feltételeinek megállapításánál fi­gye embe venn köteles. A 2. §. 3. a) pontja alá tartozó ve­gyesfuvarozási rendszeres járatot e sza­kasz 1—2. bekezdéseinek megfelelő fel-

Next

/
Thumbnails
Contents