Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-823. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról" szóló 810. számú törvényjavaslat tárgyában

823. szám. 29 ződés esetében, ha valamelyik tag a társas viszonyt felmondja ; a felmondásnak, más megállapodás hiányában, az üzletév vége előtt legalább félévvel kell történnie. Határozatlan időre kötöttnek kell tekinteni az olyan szerződést is, amely a tagok valamelyikének élettartamára szól, vagy amelyet a kikötött idő eltelte után a tagok hallgatólag tovább folytatnak. A csendes társ halála vagy cselekvőképességének elvesztése a társas viszonyt kétség esetében nem szünteti meg. A társas viszonynak idő előtti felmondása, a határozatlan időre szólónak felmondás nélkül megszüntetése és a csendes társ magánhitelezőjének felmondása tekintetében a Kereskedelmi Törvény 100. és 101. §-ait a csendes társaságra is megfelelően alkalmazni kell. 120. §. A társas viszony megszűntével a csendes társ nem követelhet felszámolást vagy végelszámolást, hanem csupán a Kereskedelmi Törvény 105. és 106. §-ainak megfelelő végkiegyenlítést kap úgy, mintha a társaságból kilépett volna. A csendes társ végkiegyenlítési illetményének kiszolgáltatására irányuló követelését nem érvényesítheti oly harmadik személy hátrányára, akinek a vállalat tulajdonosa ellen a vállalatot érintő ügyletből kifolyólag követelése van. Ha ily követelés a társas viszony megszűntekor kielégítetlen marad, azokkal a vagyonértékekkel, amelyeket végkielégítési illetménye fejében kapott, a csendes társ a hitelezőnek az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint felelős. A nyereségjutalék címén felvett vagyonérték tekintetében ez a rendelkezés csak akkor áll, ha a csendes társ a felvételkor nem volt jóhiszemű. 121. §. Ha a vállalat tulajdonosa csődbe jut, a csendes társ vagyoni betétére vonatkozó követelését, feltéve, hogy betéte a veszteségből reá jutó hányad összegénél nagyobb, mint csődhitelező érvényesítheti. Ha a vagyoni betét még nincsen a vállalat tulajdonosának átadva, a csendes társ köteles azt addig az öszszegig, amelyet a veszteségből reá jutó hányad kitesz, a csődtömegnek beszolgáltatni. Ha a csendes társ jut csődbe, a vállalat tulajdonosa köteles a csendes társnak a 120. §. értelmében kiszámított végkiegyenlítését a csődtömegnek beszolgáltatni. 122. §. Ha a csődnyitást m ege

1 őz ő egy éven belül a válla

1 at tulajdonosa és a csendes társ között létrejött megállapodás folytán a vállalat tulajdonosa a csendes társ vagyoni betétét egészben vagy részben visszaszolgáltatta vagy a csendes társ veszteségben részesedését egészben vagy részben elengedte, a csődtömeggondnok 'ezt a visszasz ol gáltatást vagy elengedést megtámadhat ja. Nem vá'toztat ezen az a körülmény, hogy a visszaszolgáltatás vagy elengedés a társas viszony megszűnte előtt vagy után történt. Nincsen helye a megtámadásnak, ha a csődnyitásra vezetett körülmények a visszaszolgá tatásra vagy elengedésre irányuló megállapodás létrejötte után áldottak be. A jogcselekmények megtámadásának érvényesítésére és hatására vonatkozó csődjogi rendelkezéseket erre a megtámadásra is alka;mázni kell. Harmadik rész. Vegyes és zárórende'kezések. 123. §. A m. kir. igazságügy miniszter az ebben a törvényben említett bírósági szakértőkről és munkadíjukról rendelettel intézkedik. 124. §. A m. kir. igazságügy-, kereskedelemügyi és pénzügyminiszter a már fennálló részvénytársaságoknak korlátolt felelősségű társasággá átalakulását egyetértve rendelettel szabályozhatja és különösen megállapít-