Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-823. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról" szóló 810. számú törvényjavaslat tárgyában

823. szám. 17 ötöt meghalad, felügyelőbizottságot köteles létesíteni. Más társaság akkor köteles felügyelőbizottságot létesíteni, ha a társasági szerződés elrendeli. A felügyelőbizottságnak legalább három tagból (felügyelő) kell állania. Nem tekintve az első felügyelőbizottságot (3. §. utolsó bekezdés), a felügyelőbizottságot a taggyűlés legfeljebb három üzleti év tartamára választja meg. 67. §. Nem lehet felügyelő az ügyvezető, továbbá amíg a felmentvényt a taggyűléstől meg nem kapta, a volt ügyvezető, az ügyvezető házastársa, egyenes ágon rokona és sógora, valamint oldalágon másodízig rokona és sógora, végül a társaság alkalmazottja. 68. §. A felügyelők nevét és a személyükben beálló minden változást az ügyvezetők kötelesek a cégjegyzékbe bejegyzés végett a cégbíróságnak haladéktalanul bejelenteni. A felügyelőket tisztüktől a taggyűlés — ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a megjelentek által képviselt szavazatoknak legalább háromnegyed részével — bármikor elmozdíthatja. Magától szűnik meg a felügyelői tiszt, ha az előbbi §-ban említett összeférhetetlenségi esetek valamelyike beáll. 69. §. A felügyelőbizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését és evégből tájékozódik a társaság minden fontosabb ügyének menetéről. Az ügyek állásáról az ügyvezetőktől, valamint a társaság minden egyes alkalmazottjától és meghatalmazottjától bármikor jelentést és felvilágosítást követelhet ; a társaság könyveit és iratait, pénztárát, továbbá értékpapír- és áruállományát akár testületileg, akár kiküldött tagjai útján megvizsgálhatja. Ezt a vizsgálatot negyedévenként legalább egyszer foganatosítania kell. A felügyelőbizottság képviseli a társaságot az ügyvezetőkkel szemben jogügyleteknél és a taggyűlés határozata folytán azok ellen indított perekben. Amennyiben a felügyelőbizottság tagKépv. iromány. 1927—1932. XIX. kötet. jainak felelőssége kerül szóba, a felügy elő bizottság, valamint minden egyes felügyelő a taggyűlés határozata nélkül, sőt annak ellenére is pert indíthat az ügyvezetők ellen. A felügyelők kötelesek minden taggyűlésen megjelenni. Követelhetik, hogy indítványaikat a határozatok könyvébe felvegyék. A felügyelők tisztükből folyó kötelességeiket személyesen teljesítik. Minden egyes felügyelő kívánhatja, hogy a felügyelet közöttük az ügyviteli ágak szerint megosztassék. A megosztás nem változtat az egyes felügyelőnek azon a kötelezettségén, hogy ellenőrzését más felügyelő közvetlen felügyelete alá tartozó ügyviteli ágakra is kiterjessze. 70. §. A felügyelőbizottság az ügyvezetési vizsgálat foganatosításánál egy vagy több szakértőt is alkalmazhat ; két tag kívánságára pedig alkalmazni köteles. A szakértők költségét a társaság viseli. Ha a költség tekintetében a felügyelőbizottság és a szakértők között nem létesül megállapodás, nem peres úton a cégbíróság határoz. A felügyelőbizottság az ügyvezetőktől a taggyűlés elé terjeszteni szándékolt minden indítványt előzetesen megvizsgál és vizsgálatának eredményéről a tanácskozás megkezdése előtt a taggyűlésen jelentést tesz. Az évi számadások és mérleg, nemkülönben a nyereség felosztására vonatkozó indítvány megvizsgálásáról tett jelentésében megjelöli a vizsgálatnál esetleg alkalmazott szakértő nevét, állását és részletesen ismerteti azokat a módozatokat, amelyeknek segítségével a vizsgálatot foganatosította. Enélkül a jelentés nélkül a taggyűlés a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása tárgyában érvényesen nem határozhat. A felügyelőbizottság a taggyűlést összehívja, ha azt az ügyvezetők elmulasztják vagy a társaság érdeke kívánja. 3