Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-880. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "Budapest székesfőváros közigazgatásáról" szóló 865. számú törvényjavaslat tárgyában

264 880. szám. önkormányzati közigazgatás szempontjából egyenlő mértékben fontosak és az állami érdekek megvédésénél csak azon határig ment el, amelyet elegendőnek tartott az általános nemzeti célok és érdekek megvédése szempontjából. A székesfővárosban az a tényező, akinek útján az állam a felügyeleti hatalmát részben gyakorolja, nem olyan állami képviseleti szerv, mint a vidéki törvényhatóságokban a főispán, hanem részben önkormányzati szerv is, mert a főpolgármesteri állás nem kinevezésen alapuló, hanem az önkormányzat által választás útján betöltött állás és így a főpolgármesteri hatalom az önkormányzatban is gyökerezik. A főpolgármester nem képviselője a minisztériumnak, hanem csak bizalmasa. A főpolgármesteri állás e különleges helyzetének következményeit természetesen le kell vonni és ezért az önkormányzat szempontjából sem eshetik jogos kifogás alá az a szerep, amelyet a törvényjavaslat a főpolgármesternek Budapest székesfőváros életében juttatott. A főváros háztartásának vitelénél, mivel nagy vagyonok és érdekek megóvásáról van szó, a bizottságnak egyhangú megnyilatkozása volt az, hogy a legszigorúbb ellenőrzést és felügyeletet is megokoltnak tartson és csaknem egyhangúlag szerencsésnek tartotta a törvényjavaslatban e részben tervezett megoldást. Kifejezésre jutott a bizottságban az a kérés, hogy az üzemek helyesen csak közérdekből tarthatók fenn és csak akkor, ha a jobb és olcsóbb kiszolgálást képesek biztosítani akár magának az önkormányzatnak, akár a fogyasztóközönségnek. Ha ezt a célt nem tudják kielégíteni, úgy, hogy a magángazdasággal egyenlő feltételek mellett versenyeznek, akkor a magángazdasági tevékenység nem korlátozható az üzemek által. Ezen elvek érvényesülnek a javaslat III. és IV. részében. Elfogadta a közigazgatási bizottság annak az álláspontnak helyességét, hogy azon intézmények, amelyek túlélték magukat, amelyeknek semmi hatáskörük nem maradt meg, mert a későbbi törvények elvették tőlük az intézkedési jogot : szüntettessenek meg. Ezért járult hozzá a bizottság ahhoz, hogy az 1876 : XXVIII. t.-c. 16. §-a, amely az iskolaszékekre nézve intézkedett és az 1870 : X. t.-c. 26. §-a, amely a közmunkáknak mikénti elvégzésére és a főváros pesti és budai részének mikénti hozzájárulására vonatkozott, hatályon kívül helyeztessenek. A fent ismertetett alapelvek figyelembevételével a bizottság általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot, részleteiben pedig az alábbi módosításokat vette fel a szövegbe és a beillesztett módosításokkal ajánlja azt elfogadásra. A bizottság javaslatával szemben Peyer Károly és Györki Imre képviselő urak kisebbségi véleményt jelentettek be, amelyet a törvényjavaslattal egyidejűleg terjesztünk elő. A kisebbségi vélemény nem tartja időszerűnek és kielégítőnek a javaslatot. Ezt az álláspontot azonban a bizottság nem tette magáévá s kéri a t Képviselőházat, hogy a kisebbségi véleményt elutasítani méltóztassék. L Rész. Altalános rendelkezések. Az 1. és 2. §-t a bizottság változatlanul fogadta el. A 3. §-h o z. Ennek a §-nak (2) bekezdésén a bizottság azt a lényeges módosítást tette, hogy Csepel község határából az állami kikötő területének Budapest székesfőváros területéhez csatolására vonatkozó rendelkezést vett fel. Az állami kikötőhöz fűződő nagyfontosságú érdekre való tekintettel ugyanis a bizottság szükségesnek tartotta, hogy ez a területrész a székesfőváros területéhez csatoltassék. Ennek a pótlásnak megfelelően a törvényjavaslat 3. §-ának (2) bekezdéséhez