Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

â40 865. szám. Minthogy az eddigi tanács teljesen megszűnik, rendelkezni kell azoknak az ügyeknek a hatóságáról, amelyek eddig a tanács hatáskörébe tartoztak. Erről intézkedik az (1) bekezdés b) pontja általánosságban, c) pontja pedig a külföldiek itt tartózkodása kérdésében kapcsolatos ügyekben. Általánosságban — némileg eltérően az 1929 : XXX. t.-c. 44. §-ának (i) bekezdésétől, amely valamennyi olyan ügyet, amelyek eddig a városi tanács hatáskörébe tartoztak, kivétel nélkül a polgármester hatáskörébe utal — kivételt tesz azokra az ügyekre, amelyeknek intézését maga ez a javaslat bízza az intézőtanácsra., Ezek olyan háztartási ügyek, amelyeket indokoltnak látszott testületi szerv hatáskörébe utalni. Az (i) bekezdés c) pontja végül az ügyeknek egy kis körére : a külföldieknek ú. n. nyilvántartására állapítja meg az 1903 : V. t.-c. 14. és 15. §-aitól eltérően a hatóságokat. A külföldiek nyilvántartása főleg államrendészeti és közbiztonsági szempontból jelentős. Ezekben tehát az egész vonalon az állami rendőrségnek kell Budapesten is hatáskört biztosítani már csak azért is, mert ezeknek a hathatós kezelése az egy kézben összpontosításukat szinte megköveteli, ami kifejezésre jut a javaslat ama rendelkezésében, amely még azzal sem elégszik meg, hogy ezek a kérdések kivétel nélkül a rendőrség intézkedési körébe utaltassanak, hanem azokban azon az egész területen, amely az állami'rendőrség budapesti főkapitányának működési körébe tartozik, egyetlen kerületi kapitányságnak a kizárólagos illetékességét kívánja biztosítani, ami a nyilvántartás teljességét, és az eljárás egyöntetűségét célozza és fogja eredményezni. A (2) bekezdés végül a tanács megszűnését állapítja meg. A testületi szerveknek kétségkívül nagy előnyük, hogy a vitás kérdések megvitatása, tehát minden oldalról való megvilágítása és mérlegelése nagyobb biztosítékot nyújt az ügyek helyes eldöntésére. Ezzel szemben kétségtelen, hogy a testületi szerv működése sokkal lassúbb, nehézkesebb. E mellett a testületi szerv által hozott határozatért a felelősség is alábbszáll, néha teljesen elenyészik. Ezért fordul, az irányzat közigazgatási ügyekben a testületi hatóságok kiküszöbölése felé, és helyükbe egyéni hatóságok alkalmazására, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb intézkedést, személyes felelősségük pedig biztosítékot nyújt arra, hogy eljárásukban a lelkiismeretes megfontolás fogja szaktudásukat támogatni. Mindez a körülmény szolgált indokul arra, hogy a javaslat is a tanács megszüntetése mellett foglalt állást, és a korábban testületi hatáskörbe utalt ügyek túlnyomó nagy részét egyéni hatósághoz : a polgármesterhez utalja. A 104. §-hoz. Ez a §. nem érinti azokat az általános rendelkezéseket, amelyeket a jogorvoslatok nemei, igénybevételük és az igénybevételükre való jogosultság előterjesztésük helye, módja, ideje és hatályuk tekintetében az 1929 : XXX. t.-c. 46—56. §-ai megállapítanak, amit a szakasz (4) bekezdése kifejezetten is kimond. Az (1) bekezdés annyiban tér el az 1929 : XXX. t.-c. 57. §. 2. a) pontjától, amennyiben a kerületi elöljárók valamennyi határozatát — tekintet nélkül arra, hogy azok közérdekű kérdésekre, avagy egyesek magánérdekű ügyeire vonatkoznak-e — a polgármester másodfokú elbírálása alá utalják, ami az ügyek gyorsabb eldöntése végett és főleg azért történik, mert a kerületi elöljárók elsőfokú elbírálása körébe utalt ügyek túlnyomó részben egyeseknek a konkrét ügyei és még a közérdeket érintő kérdések is rendszerint az egyesek konkrét ügyeiként kerülnek döntés alá. Az (1) és (2) bekezdésnek azok a rendelkezései, hogy építési és építésrendőri ügyekben a polgármester elsőfokú határozatának másodfokú elbírálására a fő-