Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

238 865. szám. További biztosíték a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a feloszlatás esetében az új törvényhatósági bizottságot hat hónap alatt ismét meg kell alakítani és az új választást 2 évre csak abban az esetben lehet elhalasztani, ha az új törvényhatósági bizottságot az új választástól számított egy év alatt ismét fel kellett oszlatni, ami azt bizonyítaná, hogy a kedélyek lecsillapulására a hat hónap nem volt elegendő. A §. további rendelkezései — az 1929 : XXX. t.-c. 36. §-ával egyezően azokat az intézkedéseket ölelik fel, amelyek feloszlatás esetében a közigazgatás zavartalan menetének biztosítása végett feltétlenül szükségesek, de amelyek viszont arra is alkalmasak, hogy megóvják a törvényhatósági bizottság hatáskörét olyan kérdésekben, (a tisztviselők választása és új adók kivetése), amelyekben a döntést a feltétlen szükségesség nem teszi elkerülhetetlenné. A 100. §~hoz. Az 1929 : XXX. t.-c. 43. §-ának (i) bekezdése az örökös tagok legfeljebb felerészének választását bízza a régi törvényhatósági bizottságra, a másik felerészének megválasztását pedig az új törvényhatósági bizottságnak tartja fenn. Ezzel szemben a javaslat 100. §-a a 32 örökös tag közül 22-nek megválasztását bízza a régi törvényhatósági bizottságra. Ennek az eltérésnek az indoka az, hogy míg a többi törvényhatóságnak a bizottsága szűk választójog alapján jött létre, — Budapesten már a most együtt ülő bizottság is az általános választójog alapján alakult meg ; — tehát Budapesten a mai és az új törvény alapján összeülő törvényhatósági bizottság közt lényeges különbség nem lesz. Ha pedig az öszszetétel tekintetében nincs különbség, méltányos, hog^r a nagyobb taglétszámú régi törvényhatósági bizottság nagyobb mértékben részesüljön az örökös tagok kiválasztásában is a már kisebb taglétszámmal megalakuló új törvényhatósági bizottságnál. A 100. §. (2) bekezdése személy szerint fenntartja azoknak a törvényhatósági tisztviselőknek az ülési és szavazati jogát, akiket ez a javaslat 24. §. (i) bekezdésének a) pontja szerint nem illetne meg, feltéve természetesen, hogy ugyanolyan állásra ismét alkalmaztatnak, és mindaddig, amíg az 1924 : XXVI. t.-c. 14. §. (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt állások, illetőleg hivatali beosztás valamelyikét betöltik. Megtartja tehát saját személyére nézve a bizottsági tagságot az is, akit a tisztújításkor nem a régi állásra, hanem olyan más állására alkalmaznak, amelyet az 1924 : XXVI. t.-c. 14. §. (1) bekezdésének a) pontja szerint az ülési és szavazati jog szintén megilletett. A közjognak szerzett alanyi joggá minősítése főleg azért történik, nehogy valamely tisztviselőnek a személyére vonatkozó jogvesztése hivatali tekintélyének alábbszállását eredményezhesse. A szakasz (3) és (4) bekezdésének az átmeneti állapotból folyó rendelkezései indokolásra nem szorulnak. Hasonlókép természetszerű az (5) bekezdésnek az a rendelkezése, amely a jelenlegi törvényhatósági bizottság tagjainak a megbízatását a törvényhatósági bizottság újjáalakításáig meghosszabbítja. A 101. §-hoz. A javaslat 101. §-a a főpolgármesterre és a tisztviselőkre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket foglalja magában. A részletes rendelkezések nem szorulnak bővebb indokolásra, mert azok a törvény rendelkezésének megvalósulását a tisztviselők érdekeinek legmesszebbmenő megóvásával igyekeznek elérni. Az a rendelkezés ugyanis, hogy a tisztviselő, akit nem választanak meg újra, végelbánás alá csak annak az időnek elteltével vonható, ameddig korábbi megbízatása tart, addig pedig — teljes illetményével, amelyekhez a pótlék termé-