Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
865. szám. 227 viszont azt, hogy a törvényhatóság a kerületi városbíró és annak helyettese részére tiszteletdíjat állapíthasson meg. Az 57. §-hoz. A székesfőváros alkalmazottainak fizetési osztályokba és fokozatokba való beosztása és az illetmények megállapítása önkormányzati hatáskörjbe tartozik. Ezt állapítja meg ez a §., amely egyúttal kimondja, hogy a belügyminiszter által kinevezett főszámvevőt, a tanácsnokkal ugyanegy, helyettesét pedig a következő fizetési osztályba kell sorozni. Ez a rendelkezés biztosítani akarja a székesfővárostól független főszámvevőnek és helyettesének a fontos állásukhoz mért illetményeket. Az 58. §-hoz. Az állások betöltésének módjával az indokolás általános részében részletesen foglalkoztam. Ennélfogva felesleges volna, hogy ehhez a §-hoz itt bővebben hozzászóljak. Csupán arra akarok reá mutatni, hogy a főpolgármester a részére biztosított kinevezési jogot minden esetben a polgármester előzetes meghallgatásával gyakorolja. Ez természetes is, mert a polgármesterre nézve nem közönyös az, hogy a személyes felelőssége alatt működő közigazgatásba milyen tisztviselők kerülnek be. Viszont azonban a polgármester is köteles a tisztviselői állások betöltése alkalmával a kinevezésre kiszemelt egyének nevét a főpolgármesternek előzetesen bejelenteni, amely kikötés a főpolgármester felügyeleti hatáskörének figyelembevételéből ered. Arról, hogy a székesfőváros tisztviselői (alkalmazottai) állásának betöltése e szakasz értelmében hogyan oszlik meg az erre hivatott hatóságok, nevezetesen a törvényhatósági bizottság, az intézőtanács, a főpolgármester és a polgármester jogkörében, az idecsatolt kimutatás ad tájékoztatást. Ebben a kimutatásban természetesen nincsenek feltüntetve a székesfőváros intézeteinél, közintézményeinél, közmüveinél és üzemeinél rendszeresített azok az állások, amelyekről ez a szakasz nem rendelkezik, amelyeknek betöltési módját a szakasz (12) bekezdése szabályrendeleti megállapításra bízza. Az 59. §-hoz. Ez a v. az állások betöltéséhez szükséges minősítést állapítja meg és kimondja, hogy a belügyminiszter által kinevezendő főszámvevőnek és helyettes főszámvevőnek az államszámviteli államvizsgán felül jogi képesítéssel is kell rendelkeznie. Ezt a kikötést a főszámvevő nagyfontosságú ellenőrző hatásköre teszi indokolttá, amelyben szükséges az is, hogy jogi ismeretekkel is rendelkezzék. A 60. §-hoz. A 60. §. rendelkezései a tisztviselőválasztás körüli eljárásra vonatkoznak és feleslegessé tesznek minden magyarázatot. A 61. §-hoz. A hivatali eskü erkölcsi biztosíték arra nézve, hogy az alkalmazott a reá bízott közhatalmat hűen és lelkiismeretesen fogja gyakorolni. A hivatali eskünek tehát magában kell foglalnia az államfőhöz, az államhoz és alkotmányához való hűségnek, a törvények és törvényes jogszabályok megtartásának, a hivatali engedelmességnek, a lelkiismeretes kötelességteljesítésnek, és a hivatali titok megtartásának ünnepélyes fogadását. Ezt tartalmazza az ebben a §-ban megállapított esküforma is. Minthogy pedig az állami szolgálat körében a hivatali esküvel szemben a fogadalom ismeretlen, illetőleg a vasúti rendtartásról szóló 1914 : XVII. t.-c. 8. §-a az ideiglenes alkalmazottól fogadalom, ellenben az állandó alkalmazottól már szolgálati eskü letételét követeli és ezzel az esküt a fogadalomnál lényegesen nyoma• 29*
