Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

204 865. szám. tőleg felügyeleti és ellenőrzési szempontok is fűződnek, a főpolgármester fogja kinevezni. Itt kell még megemlítenem, hogy a tanszemélyzetet a polgármester fogja kinevezni, de a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulásával. Ezt a kikötést azok a nagyfontosságú érdekek tették indokolttá, amelyek az új nemzedék neveléséhez fűződnek és amelyeknek a székesfővárosban — az iskolát látogató fiatalság nagy számára való tekintettel — fokozott jelentőségük van. A székesfőváros háztartása és gazdálkodása a közvagyonnak és közjövedelemnek akkora mennyiségét öleli fel, hogy az e téren való eljárás szabályainak megállapítása a legnagyobb gondot és körültekintést követeli meg. Ezért a törvény j avaslat a III. részben foglalkozik a székesfőváros háztartásával, a vagyon kezelésével, a szükségletek fedezésével, a költségvetés és a zárószámadás készítésével, a számadási kötelezettség és felelősség kérdésével, az intézetek, közintézmények és üzemek ügyeinek intézésével. Az említett fejezetben foglalt rendelkezések, amelyekre nézve az indokolást az egyes §-oknál fogom megadni, voltaképen csak kereteket adnak a gazdálkodáshoz. E tekintetben azért nem szabályoztam még részletesebben az eljárást, mert az a meggyőződésem, hogy a részletekbe túlságosan belenyúló szabályozás az önkormányzati élet szabad működését megkötné, tehát csak a gazdálkodás alapelveit szegeztem le és azokat a szabályokat állapítottam még, amelyeket vagyonfelügyeleti szempontból feltétlenül törvénybe kell iktatni. A törvénnyel való szabályozás hiánya már hosszú idő óta élénken érezhető, mert az a nagyarányú fejlődés, amely a székesfőváros vagyonkezelésében az utóbbi 50 évben mutatkozott, az 1872 : XXXVI. t.-c. korlátait már régen ledöntötte és a minduntalan felmerülő új és nehéz problémákkal szemben az említett törvénynek a főváros háztartását szabályozó rendelkezései elavultak és felette hiányosak. Egyébiránt a székesfőváros és a kezelése alatt levő üzemek vagyonára és forgalmára nézve szolgáljanak tájékozásul a következő főbb adatok : A főváros háztartási alapjának bevételei az 1929. évi költségvetés adatai szerint 212 millió pengőre, a különálló alapok bevételei 16 millió pengőre rúgnak. A községi üzemek bevételei 119 milliót, a részvénytársasági alapon működő üzemek bevételei pedig 68 milliót meghaladó összeget tesznek ki. A háztartási alap bevételeiből netto 104.926.675 pengő a községi közszolgáltatásokból folyik be, míg az üzemek a beruházási tőke törlesztése és kamata fejében 10,458.548 pengővel, üzleti fölösleg címén pedig 5,421.445 pengővel, összesen tehát 15,879.993 pengővel járulnak hozzá a főváros háztartásához. A háztartási kiadások között a közjótékonyság és közművelődés netto 9,801.000 pengővel szerepel, — közoktatási célokra pedig ugyancsak netto összegben 42,508.622 pengőt fordít a főváros. Az üzemek közül az Elektromos-művek bevételei 44,213.000 pengőt, a Gázművek bevételei 27,508.934 pengőt, a BSzKRT bevételei pedig 65,065.000 pengőt tesznek ki. A BSzKRT 464 tisztviselőnek és 11.530 más alkalmazottnak ad kenyeret. A főváros vagyona az 1928. évi zárszámadás szerint 1.243 millió pengőt tesz ki. (Ebben a vagyonban az ingatlanok 646 millióval, az üzemek beruházásaira adott kölcsönök 154 millió pengővel szerepelnek.) Az 1.243 millió aktívával szemben a főváros adósságai 490 milliót tesznek, tehát a főváros tiszta vagyona 753 millió pengő. Nyilvánvaló, hogy ennek a hatalmas vagyonnak, valamint az évente sok száz millió pengőre rúgó bevételeknek és kiadásoknak kezelése és ellenőrzése nemcsak