Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

200 865. szám. még hosszabb idő szükséges, mint a vidéken. A székesfőváros önkormányzata értékes elemet fog nyerni azzal, ha az Örökös tagok intézményét itt is megszervezzük. Ez biztosítani fogja a jogfolytonosságot, továbbá a mélyreható tapasztalatnak és nagyobb közéleti gyakorlatnak a közügyek intézésében való érvényesülését. Ezen a címen kétségtelenül olyan tagok fognak a törvényhatósági bizottságba jutni, akiktől joggal remélhető, hogy képességeiket egész életükön át odaadással fogják a köz javára értékesíteni. Az örökös tagok csoportja állandóan — és bizonyára a szélsőséges politikai áramlatoktól függetlenül — fogja mérlegelni az igazgatás szükségleteit és fogyatkozásait és évek hosszú során át szerzett gazdag tapasztalataival a törvényhatóság életében nagyértékű összekapcsoló tényező lesz a múlt és a jelen között. Az örökös tagság révén a törvényhatósági bizottság olyan egyéniségeket is megnyerhet tagokul, akiknek értékes közreműködését más módon megszerezni nem lehetne, mert idegenkednék a választási küzdelmektől. Nagy súlyt helyezek arra, hogy az önkormányzati testületekben a szakszerűség szempontjai minél erőteljesebben érvényesüljenek. Ezért javasoltam már az 1929. XXX. t.-c. tárgyalásakor a szakigazgatási ágak főnökeinek a törvényhatósági bizottságba való felvételét. Ugyanebből az okból szerveztem meg a székesfővárosban a törvényhatósági bizottságnak egy csoportját azokból, akik viselt állásuknál fogva hivatottak arra, hogy bizonyos ügycsoportot képviseljenek és szakismereteikkel elősegítsék az ügyeknek szakszerű intézését. Ebbe a csoportba tartozik a 20 székesfővárosi tisztviselőn kívül 10 olyan tag, aki a székesfővárosra nézve illetékes hatóságoknak, illetőleg intézményeknek élén áll. A törvényhatósági bizottság azonban még ebben a megújult alakjában is túlságosan nagy testület lenne ahhoz, hogy a jelenleg közgyűlési hatáskörbe utalt ügyeknek óriási tömegét teljes ülésben intézhesse. Ezek között az ügyek között rendkívül sok van olyan, amely vagy nem tűr halasztást, vagy sokkal közvetlenebb tárgyalást kíván, mint amennyi egy 200 főt meghaladó tagból álló bizottságtól várható, vagy nem olyan fontos, hogy a közgyűlés a,múgy is túlterhelt hatáskörében maradjon. Amint már a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. országgyűlési tárgyalása alkalmával reámutattam, régóta hiányzott a törvényhatóságok szervezetéből egy szűkebbkörű, mozgékonyabb és az ügyek részletesebb megvitatására alkalmas testület, amely a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé utalt ügyeket a elöntésre a kellő alapossággal előkészítse, a közgyűlési ügyek egy nagy részét pedig saját intézkedési körébe vonja a végből, hogy azokat behatóbban lehessen letárgyalni és gyorsabban lehessen elintézni. Ezért keltette életre az 1929 : XXX. t.-c. a kisgyűlés intézményét, amelyet — ha nem is ilyen önálló hatáskörrel — a régi vármegyei életből ismerünk. A kisgyűlés intézményének megszervezését a szakkörök örömmel üdvözölték. Ehhez hasonló új szervet iktat bele a székesfőváros közigazgatási szervezetébe a törvényjavaslat ,, intéző tanács" elnevezéssel. Ez az intézőtanács, amely az elnöklő főpolgármesterrel együtt csak 25 tagból fog állani, gondosan elő fogja készíteni azokat az ügyeket, amelyek ezután is a közgyűlés elé fognak tartozni. Ezeknek körét azonban csupán a törvényhatósági bizottság közjogi (politikai, levelezési, panaszjog, stb.) hatáskörébe tartozó kérdések, a székesfőváros tisztviselői karában legfontosabb állást betöltő tisztviselők megválasztása, tisztviselői állások szervezése, megszüntetése, az illetmények, a költségvetés és a zárószámadás megállapítása, üzemek, intézmények, intézetek, közmíívek létesítése, nagyobb fontosságú városrendezési és háztartási ügyek fogják alkotni. A közgyűlés eddigi hatáskörének további része az intézőtanácsra fog átszállani. Az intézőtanácsra azonban — figyelemmel a székesfőváros kiemelkedő és különleges helyzetére — még fontosabb szerep vár, mint aminőt az 1929 : XXX. t.-c. a vidéki törvényhatóságokban a kisgyűlésnek adott. Az intézőtanács ugyanis