Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

Ôôô. szám. 188 esátott rendelettel nyíltan szembehelyezkedik, vagy az állam érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy tartósan munkaképtelenné válik, vagy működése olyan irányt vesz, hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatik. (2) A törvényhatósági bizottság feloszlatását a belügyminiszter a Budapesti Közlönyben haladéktalanul közhírré teszi, és az országgyűlésnek bejelenti. (3) A feloszlató minisztériumi rendelet ellen — közhírré tételétől számított 30 nap alatt — panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz azon címen, hogy a feloszlatás törvényes feltételeinek egyike sem áll fenn. A panasznak a közigazgatási bíróság döntéséig halasztó hatálya van, de a feloszlatott törvényhatósági bizottság közgj'úlést nem tarthat. Ha a közigazgatási bíróság a panasz beérkeztétől számított hatvan nap alatt nem dönt, a törvényhatósági bizottság közgyűlése egybehívható. (4) A polgármester a feloszlatást kimondó minisztériumi rendeletnek a Budapesti Közlönyben történt közzétételétől számított nyolcadik napra köteles a közgyűlést egybehívni annak elhatározása végett, hogy kíván-e a feloszlató minisztériumi rendelet ellen a közigazgatási bírósághoz panasszal élni. Ez a közgyűlés más tárggyal nem foglalkozhatik,és a panasz előterjesztése kérdésében hozzászólás nélkül, névszerinti szavazással köteles határozni. A panasz előterjesztésének csak akkor van helye, ha a panasz előterjesztése mellett a törvényhatósági bizottság — hivatali állásuknál fogva, és szakszerűség képviselete címén tagjainak figyelmen kívül hagyásával számított — összes tagjainak legalább egyharmadrésze szavazott. Azok, akik hivatali állásuknál fogva vagy szakszerűség képviselete címén tagjai a törvényhatósági bizottságnak, a panasz előterjesztése kérdésében nem szavazhatnak. (s) A közigazgatási bíróság a panasz felett soron kívül, de lehetőleg a panasz beérkezésétől számított 30 nap alatt köteles dönteni. (e) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az iij választást a feloszlatás közhírré tételétől, illetőleg ha a feloszlatást a közigazgatási bíróság előtt panasszal támadták meg, a közigazgatási bíróság ítéletének keltétől számított hat hónap alatt, a legutolsó érvényes törvényhatósági választói névjegyzék alapján kell megtartani. Ha azonban a feloszlatás az újabb választástól számított egy év alatt ismét szükségessé vált, és azt ismét jogerősen kimondották, az új választást — legfeljebb két évre — el lehet halasztani. (7) Az újra összehívott törvényhatósági bizottság megalakulására és tagjaira ugyanazok a rendelkezések irányadók, amelyeket ez a törvény az ennek alapján elsőízben megalakult törvényhatósági bizottságra és tagjaira megállapított. (s) Az újra megalakult törvényhatósági bizottság választott tagjainak megbízatása addig tart, ameddig a feloszlatott törvényhatósági bizottság tagjainak megbízatása tartott volna. (9) A törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében az intézőtanáes és a törvényhatósági bizottság által alakított minden bizottság, választmány és küldöttség — beleértve az üzemi igaz* gatóságokat is — régi összetételében működik mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság új megalakulása után újjá nem alakulnak. (10) Az új törvényhatósági bizottság megalakulásáig, illetőleg a- közigazgatási bíróság döntéséig a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozó halaszthatatlan ügyeket az intézőtanács intézi ; az 58. §. értelmében a törvényhatósági bizottság választása alá eső tisztviselők választására és új adók kivetésére azonban nem jogosult. (11) Ha az intézőtanács a működést megtagadja, vagy olyan magatartást Képv. iromány. 1927—1932. XIX. kötet. 24