Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 179 86. §. Járulékok és használati díjak megállapítása. (1) Az intézetek, közintézmények és közművek után szedhető járulékok, illetőleg használati díjak fizetésére vonatkozó kötelezettséget, azoknak mértékét, a kivetés és a kezelés módját a székesfőváros szabályrendelettel állapítja meg. (2) Ha a használati díjak alakulása változó körülményektől (termelési tényezők áralakulása) függ, a közgyűlés a szabályrendeletben csak az alapelveket állapítja meg, amelyek figyelembevételével a használati díjak mérvét időszakonkint a belügyminiszter jóváhagyása mellett az intézőtanáes határozza meg. V. Fejezet. Üzemek. 87. §. Az üzemekről általában. (1) Ebben a törvényben üzem alatt érteni kell a székesfővárosnak azokat az üzleteit, vállalatait és telepeit, amelyeket a székesfőváros vagy kizárólag saját szükségleteinek ellátására, vagy más fogyasztók szükségleteinek kielégítésére is szervezett, vagy jövőre szervez. (2) Az üzemeknek elsősorban a szükségletek kedvezőbb, jobb és olcsóbb kielégítését, másodsorban a székesfőváros háztartásának könnyítését kell szolgálniok. (3) A létesítésre vonatkozó határozatban meg kell állapítani az üzem rendeltetését, címét, helyét, továbbá a céljaira szolgáló és kezelésébe átadandó vagyont, az engedélyezett beruházási és forgótőkét, az ezek után megtérítendő kamatokat, és a törlesztés módját. (4) Üzemet csak a közérdek által indokolt szükség esetében lehet létesíteni. (5) Az üzemek vagyonát egyenkint, a székesfőváros többi vagyonától elkülönítve, a kereskedelmi üzleteknél szokásos szabályok szerint kell nyilvántartani és kezelni. (e) Az egyes üzemek részére esetleg szükséges beruházási és forgótőkét a székesfőváros pénzkészleteiből kölcsönként kell folyósítani, vagy erre a célra külön kölcsönt kell felvenni. Minden üzem a kezelésébe átadott vagyon értékét, a kölcsönként kapott beruházási és forgótőkét — hacsak a törvényhatósági bizottság kifejezetten másként nem rendelkezik — törleszteni, és azok után a megfelelő kamatot fizetni köteles. (7) A székesfőváros által az üzem céljaira esetleg adott szolgáltatásokért (terület, helyiség, berendezés, világítás, fűtés stb.) az üzemnek a megfelelő ellenértéket meg kell térítenie. (s) Minden üzem köteles a természetéhez és berendezései átlagos élettartamához viszonyított mértékű újítási tartalékalap létesítéséről és annak üzleti eredményéhez képest évről-évre való gyarapításáról gondoskodni. Az újítási tartalékalapot csakis az újítási befektetésre szabad igény be venni, és a gyümölcsöző elhelyezéséből eredő kamatjövedelmet kizárólag csakis az alap növelésére szabad fordítani ; az üzem azonban saját részére azt — a törvényhatósági intézőtanács engedélyével — forgótőke célj ara. kamat megtérítése mellett igénybe veheti. A rendes fenntartás során szükséges alkatrészek vagy szerkezetek pótlását újításnak minősíteni nem lehet. Az üzem jövedelméből csak szabályrendeletileg engedélyezett tartalékalapokat lehet létesíteni és gyarapítani. (9) Az üzemek zárószámadásai szerint mutatkozó nyereséget a székesfőváros háztartási szükségleteinek fedezésére kell fordítani, és azt a háztartási zárószámadásban bevételként, az esetleges hiányt pedig annak terhére kiadásként kell elszámolni. (10) A székesfőváros üzemet vagy vállalatot magánosokkal közösen csak a felénél nagyobb érdekeltségének biztosítása mellett létesíthet és tarthat 23*