Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. im mesterek közül sorrendben az, aki római katholikus vallású. 34. §. Kötelező részvétel a közgyűlésen. (1) A törvényhatósági bizottság tag­jai kötelesek a közgyűléseken részt venni és elmaradásukat igazolni. A tá­vollevőket nyilván kell tartani. Az a választott törvényhatósági bizottsági tag, aki hat egymásután következő közgyűlésről igazolatlanul elmarad, el­veszti bizottsági tagságát és a legköze­lebbi megújítás alkalmával a törvény­hatósági bizottság tagjává nem vá­lasztható meg. (2) Az elmaradást a mulasztás nap­jától számított 15 nap alatt lehet az igazoló választmány előtt igazolni „ amelynek az igazolás elfogadása kér­désében hozott határozata ellen 15 nap alatt panasszal lehet élni a köz­igazgatási bírósághoz. 35. §. Az elnök jogköre. Az elnök : 1. megnyitja, felfüggeszti, legfeljebb 48 órára elhalasztja, és berekeszti a közgyűlést ; 2. nyilvántartja a közgyűlés tagjai­nak részvételét ; 3. őrködik a fölött, hogy a tanács­kozásban és a határozathozatalban ér­dekelt tag részt ne vegyen ; 4. vezeti a tanácskozást; a jogsza­bályoknak megfelelően megadja, meg­tagadja vagy megvonja a szót ; enge­délyezi vagy megtagadja a személyes kérdésben vagy az ügyrendhez kért, valamint a napirend előtti felszóla­lást ; 5. a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a közgyűlés csendjét, rend­jét, komolyságát és méltóságát ; e vég­ből bármikor felszólalhat, és a jogsza­bályokban megállapított megtorláso­kat a szónok beszéde közben is alkal­mazhatja ; 6. berekeszti a vitát ; ha szükséges, elrendeli a szavazást, és felteszi a kér­dést szavazásra, megállapítja a szavar zás eredményét, és kimondj a a határo­zatot. 36. §. Tanácskozás és határozathozatal. (1) A tanácskozásban a törvényható­sági bizottság tagjain kívül az előadók is részt vehetnek. (2) Ugyanabban a vitában minden bizottsági tag rendszerint csak egy­szer szólhat a tárgyhoz, többszöri hoz­zászólásra az elnök indítványára a közgyűlés adhat engedélyt. A polgár­mester és az alpolgármesterek, a tiszti főügyész és az előadók bármikor és akárhányszor, a vita berekesztése után is felszólalhatnak, és felszólalásuk a hozzászólás időtartamára megsza­bott időnél tovább is tarthat. Az in­dítványozó zárszó jogán másodszor is felszólalhat, amely esetben a felszóla­lás 10 percnél tovább nem tarthat. (3) Azokat, akik a javaslat (indít­vány) mellett és ellene kívánnak szó­lani, jelentkezésük sorrendjében vál­takozva kell szólásra hívni. (4) A hozzászólás időtartama rend­szerint nem lehet hosszabb félóránál, amelyet a felszólaló kérelmére a köz­gyűlés legfeljebb egy félórával meg­hosszabbíthat. (5) Ha a vita két órán túl terjed, és a tárgyhoz már legalább négy bizott­sági tag hozzászólt, a törvényhatósági bizottság — az elnöknek vagy bár­melyik bizottsági tagnak indítványára — az egyes hozzászólások időtartamát korlátozhatja. A korlátozott időtar­tam tíz percnél rövidebb nem lehet, és azt a közgyűlés egyes indokolt esetek­ben . —- a szónok kérelmére, az elnök indítványára, — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, a korlátozás­képen megszabott időtartam két­szereséig meghosszabbíthatja. (6) Ha a hozzászólási időtartam kor­látozása után a tárgyalás újabb két óráig tartott, a törvényhatósági bizott­ság — az elnöknek vagy bármelyik bizottsági tagnak indítványára — fel­szólalás nélkül, egyszerű szavazással elhatározhatja, hogy a kérdés tárgya-

Next

/
Thumbnails
Contents