Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-823. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról" szóló 810. számú törvényjavaslat tárgyában
2 823. szám. tott felelősségére. Az elmúlt évtizedekben gyakorta tapasztalt visszaélések fognak megszűnni a kft. körében azon szigorú felelősség folytán, amelyet a nem készpénzben betét behozója vállalni lesz kénytelen. Főleg a német törvényhozás irányát követve módosítja a javaslat a kft. mérlegkészítésének elveit, szemben jelenleg fennálló rész vény jogunk intézkedéseivel. A javaslat 57. §-ának idevonatkozó elveit a bizottság helyeseknek ismerte el, csupán a hivatkozott szakasz 2. bek. 1. pontjára vonatkozólag hangzott el több oldalról oly vélemény, amely szerint a tőzsdén jegyzett értékpapíroknak és áruknak a beszerzési, vagy előállítási árral szemben elért értékemelkedése számbavehető lenne oly veszteségek kompenzálására, amelyek hasonnemű vagyonértékeknél esetleg előfordulnak. Ezzel az állásponttal szemben az együttes bizottság mégis a javaslat álláspontját tette magáévá azon mérlegelésből kiindulva, hogy nem realizált nyereségek ne legyenek osztalék kifizetésére felhasználhatók. Egyhangúlag hozzájárult az együttes bizottság a javaslat azon szabályaihoz, amelyek a kft. felügyeletére vonatkoznak. A felügyelőbizottság működésének és ellenőrzési kötelezettségének, másrészt a felügyelőbizottság tagjai által viselendő felelősségnek érdemlegessé tétele igen kívánatos, szemben jelenlegi rész vényjogunk álláspontjával, amelynek alapján a részvénytársaságok felügyelőbizottságának működése merő formalitássá alakult. A hites könyvvizsgálók intézményének bár fakultatív bevezetése nagyon alkalmas lesz arra, hogy ez a több külföldi országban kiválóan bevált intézmény nálunk is kísérletkép bevezettessék és a szerzendő tapasztalatok későbbi időpontban a részvény jog terén is érvényesíthetők legyenek. A javaslat 86. §-ánál több bizottsági tag részéről merült fel aggály azzal a jogszabállyal szemben, hogy a társaság tagjai, amennyiben a társaságnak hitelt nyújtottak, a társaság csődjében a hitelviszonyból eredő követeléseiket nem érvényesíthetik. Felhozták a bizottság illető tagjai, hogy ez a szabályozás tulajdonkép lehetetlenné fogja tenni a társaság tagjai részéről való hitel nyújtását a társaságnak. Oly kompromisszumos javaslat is tétetett, amely szerint oly hitel nyújtásából eredő követelések, amelyek a csődnyitásná] legalább % évvel korábbiak, a csődben is érvényesíthetők legyenek. Az együttes bizottság ezen indítványokkal szemben a javaslat álláspontját tette magáévá. Magáévá tette az együttes bizottság dr. örffy Imre képviselőnek azt az indítványát, hogy a kft.-nak a magyar közgazdasági életben való mielőbbi és minél hatékonyabb beillesztése céljából a javaslat törvényre emelkedése után a kft.-gal kapcsolatos adó- és illetékügyi intézkedések oly szellemben való megtételére kéretik jel a m. kir. pénzügyminiszter, hogy a vállalkozási kedv ne idegenűtessék el ezen új társasági forma igénybevételétől. Az előadó, valamint több bizottsági tag reámutattak arra, hogy amennyiben a kft. a társulati adó szigorának fog alávettetni, ez valószínűleg sok vállalkozást fog visszatartani attól, hogy a kft. formájában vegye fel működését. Magáévá tette az együttes bizottság az előadónak azt az indítványát, hogy amennyiben az 57. §. 2. bekezdésének 1. pontja a javaslat szövegében fogadtatnék él a törvényhozás által, a pénzügyi kormányzatnak gondoskodnia kellene oly jogszabály megalkotásáról, amely a hivatkozott törvényszakaszban említett árfolyamkülönbözeti tartalék adómentességét megállapítaná. Egyebekben a részletes tárgyalás során az együttes bizottság részben az előadó, részben a bizottság egyes tagjainak indítványára a következő módosításokat eszközölte a javaslat szövegén :
