Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-833. A képviselőház véderő és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről" szóló 822. számú törvényjavaslat tárgyában

833. szám. 93 az alábbi 58—71. §-ban foglalt rendel­kezések lépnek. 58. §. A hűtlenség bűntettét követi el és tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, aki külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel szövetkezik vagy érintkezésbe bocsát­kozik a végett, hogy a magyar állam ellen ellenséges cselekményre bírja, úgyszintén az is, aki valamely külhatal­mat a magyar állam ellen háborúra vagy kényszerintézkedésre indítani törekszik. ' Ha a hadüzenet megtörtént vagy a háború kiütött vagy a kényszerintéz­kedés bekövetkezett, a büntetés élet­fogytig tartó fegyház. 59. §. A hűtlenség bűntettét követi el és tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, aki háború idején : 1. a magyar állam vagy szövetségese fegyveres erejének vagy a velük közö­sen működő fegyveres erőnek szándé­kosan hátrányt vagy az ellenségnek szándékosan előnyt okoz ; 2. aki ily cselekmény véghezvitelét megkísérli ; 3. aki e végből az ellenséggel érint­kezésbe bocsátkozik ; 4. aki az 1. vagy a 3. pontban meg­határozott cselekmény elkövetésére mással szövetkezik, mást reábírni tö­rekszik vagy a Btk. 134. §-ában meg­határozott módon eredménytelenül felhív. Életfogytig tartó fegyház a büntetés, ha a tettes a bűntettet hivatali vagy szolgálati kötelességének szándékos megszegésével követte el. Ha azonban a bűntett következtében a fegyveres erő egy vagy több tagja hadifogságba esett, életét vesztette, súlyos sérülést szenvedett vagy súlyos betegségbe esett, vagy ha a cselekmény­ből nagy hátrány származott vagy az a hadviselés érdekét nagy fokban ve­szélyeztette, a büntetés halál. 60. §. A hűtlenség bűntettét követi el és öt évig terjedhető börtönnel bün­tetendő : 1. aki katonai titkot vagy a magyar állam egyéb fontos érdekeit, így külö­nösen nemzetközi vagy gazdasági hely­zetét érintő más titkot kikémlel vagy jogosulatlanul megszerez ; 2. aki közhivatalnoki állásánál, hiva­talos megbízatásánál vagy a hatósággal szemben fennálló szolgálati vagy szer­ződéses viszonyánál fogva birtokába vagy tudomására jutott ily titkot nyil­vánosságra hoz, vagy illetéktelen sze­méllyel közöl, avagy illetéktelen sze­mélynek más módon hozzáférhetővé tesz ; 3. aki nem az 1. vagy a 2. pontban meghatározott módon birtokába vagy tudomására jutott ily titkot nyilvános­ságra hoz, vagy illetéktelen személlyel közöl, avagy illetéktelen személynek más módon hozzáférhetővé tesz, ha a cselekmény az állam érdekét veszé­lyezteti ; 4. aki az 1—3. pontokban meghatá­rozott cselekmények valamelyikét meg­kísérli ; 5. aki az 1—3. pontokban meghatá­rozott cselekmények valamelyikének elkövetésére mással szövetkezik, mást reábírni törekszik vagy a Btk. 134. §-ában meghatározott módon ered­ménytelenül felhív ; 6. aki az 1—3. pontokban meghatá­rozott cselekmények valamelyikének elkövetése céljából berendezést létesít vagy tart fenn. A büntetés öt évtől tíz évig terjed­hető fegyház, ha a cselekményt háború idején követték el. Katonai titok minden intézkedés, hír, terv, tárgy vagy bármely más olyan tény, amelynek arra nem hivatottak tudomására jutása a honvédelmet vagy általában az állam biztonságát veszé­lyeztetheti. Háború idején a magyar állam szö­vetségesének vagy a velük közösen működő fegyveres erőnek katonai titka a magyar állam katonai titkával egy tekintet alá esik. 61. §. Ha az előbbi §. 1—6. pontjai­ban meghatározott cselekményt abból

Next

/
Thumbnails
Contents