Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-833. A képviselőház véderő és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről" szóló 822. számú törvényjavaslat tárgyában

90 833. szám. háború idején bárminő szolgálatban történt ; 2. zendülés miatt az ellen, akire a Ktbtk. 78. §-a halálbüntetést szab, továbbá az ellen, aki a csoportosulásban a rend és fegyelem helyreállítására kirendelt ellenerő megjelenésének időpontján túl is résztvesz, valamint az ellen, aki mást zendülésre szándékosan reábír, vagy aki zendülés elkövetésére felhívást intéz vagy terjeszt, ha zendülés követtetett el, végül az ellen, akinek a zendülésre reábíró törekvése sikertelen vagy a zendülés elkövetésére való felhívása eredménytelen maradt ugyan, de a kedélyekben a szolgálatra veszélyes hangulatot vagy az ellenállásra hajlandóságot már előidézett ; 3. katonai őr elleni bűntett miatt az ellen, akire a Ktbtk. 89. §-a halálbüntetést szab ; 4. gyávaság büntette miatt. Ha az előbbi bekezdés 1—3. pontjai ezerint rögtönítélő eljárás alá vonható cselekmény a gyilkosság bűntettét is megvalósítja, a rögtönítélő eljárásnak e bűntett miatt szintén helye van. 43. §. Rögtönítélő eljárásnak helye van továbbá a rögtönbíráskodás előzetes kihirdetése nélkül háború idején a hűtlenségnek a 62. §. szerint büntetendő bűntette miatt, valamint a 63. §-ban meghatározott bűntette miatt akkor, ha a segélynyújtás a 62. §. szerint büntetendő cselekmény elkövetője javára történt. 44. §. A Kbp. 434. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Rögtöni telő eljárásnak a rögtönbíráskodás előzetes kihirdetése után van helye a kihirdetés után elkövetett bujtogatás, szökés, a Ktbtk. 113;—115. §-aiban meghatározott fegyelem- és rendelleni bűntettek, továbbá lázadásbűntette miatt. Béke idején azonban rögtönbíráskodás bujtogatás miatt csakis a fegyelmet sértő bűntetteknek, szökés miatt pedig csakis a szökésnek elharapódzása esetén hirdethető ki. Béke idején szökés miatt rögtönítélő eljárásnak egyáltalában nincs helye, ha a szökevény harminc nap alatt önként jelentkezett. Abban a kérdésben, hogy a rögtönbíráskodás kihirdetése az alája rendelt katonai kötelékre és egyénekre szükséges-e, az illetékes parancsnok határoz. 45. §. A Kbp. 435. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Az előbbi §-ban meghatározott eseteken felül rögtönítélő eljárásnak a rögtönbíráskodás előzetes kihirdetése után helye lehet még a kihirdetés után elkövetett felségsértés bűntette miatt ; hűtlenség bűntette miatt ; a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : XL. törvénycikk rendelkezéseibe ütköző, csoportosulás útján vagy felfegyverkezve csoportosulás esetén kívül elkövetett bűntett miatt ; a magánosok elleni erőszaknak a Btk. 175. és 176. §-ába ütköző bűntette miatt ; . gyilkosság bűntette miatt ; szándékos_emberölés bűntette miatt ; a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntett miatt ; a magánlaksértésnek a Btk. 331. §-ának 1. vagy 3. pontja szerint minősülő bűntette miatt ; rablás bűntette miatt ; a zsarolásnak a Btk. 353. §-a szerint minősülő bűntette miatt ; gyújtogatás bűntette miatt ; vízáradás okozásának bűntette miatt; . vaspályákon, távirdákon (távbeszélőn) vagy hajókon elkövetett közveszélyú cselekmények bűntette miatt ; az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. t.-c. 1, vagy 2. §-ában meghatározott bűntettek miatt ; a robbantószer és robbanó anyag előállításával, tartásával és használatával elkövetett bűncselekményekről szóló 1924 : XV. t.-c. 1. §-a harmadik bekezdésében meghatározott bűntett miatt.