Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-816. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez a Budapest-szentlőrinci helyiérdekű villamos vasútvonal Vecsés község határáig leendő meghosszabbításának engedélyezése tárgyában

816. szám. loi kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befúvása előidéztessék vagy fokoztassek. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, ahol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon víztelenítendők lesznek — olykép azonban, hogy ezáltal káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek. A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0-80 m. széles padka hagyandó és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is. Az elhatárolás a vasút üzemét kezelő vasútigazgatóságának közegeivel együttesen még a hitelesítési eljárás előtt megvizsgálandó és az ezen eljárás alkalmával megállapított hiányok az építés terhére megszüntetendők. Csusz amiások vagy más természetű deformációk meggátlása és megszüntetése céljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Általában a pálya testében beépítendő műtárgyak mindenütt ott, ahol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyílt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztők — és pedig kőből, téglából vagy portlandcement betonból, a pályaszínig számított legalább 0-60 m. magas felültöltéssel állítandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgáló áteresztők — betoncsőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. A nyílt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből, téglából vagy portlandcement betonból, tartószerkezetei vasból létesítendők. A vasúti műtárgyak egészen vasbetonból is készíthetők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállítandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni. A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vasszerkezeteire vonatkozó 1907. évi 30.666/1906. szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó, amennyiben az szükségesnek mutatkozik, még más műtárgyakon is elrendelhető korlát. Korláttal ellátandó hidakon nemcsak a tartószerkezeteken, hanem a csatlakozó falazatokon is kell korlátot alkalmazni, továbbá a pályaszerkezetet akként kell létesíteni, hogy kétoldali korlát esetén a korlátok között lévő teljes szélesség, oly esetekben pedig, amidőn egyoldalú korlát engedélyeztetik, a korlát felé eső oldal járható legyen. A nyílt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 7.000 kilogramm keréknyomás és a vasúti hidakra vonatkozó föntebb említett szabályrendeletben megállapított, illetőleg a szükséghez képest még külön megállapítandó igénybevételek alapulvételével számítandók és szer készt endők. Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyílású áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészek anyagnemére vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett, egészen fából is készíthetők.