Képviselőházi irományok, 1927. XVII. kötet • 786-807. sz.
Irományszámok - 1927-787. Törvényjavaslat a nyersbőrök kivitele tárgyában 1928. évi július hó 11-én Genfben kelt nemzetközi Megállapodás becikkelyezéséről
82 787. szám. tozásokat továbbra is fenntarthassa ; mivel pedig előrelátható volt, hogy más államok nem lettek volna hajlandók ezt a jogot egyes országok javára elismerni, az általános Egyezmény létrejötte és különösen életbeléptetése e két külön egyezmény nélkül alighanem kétessé vált volna. Az egyik egyezmény, mely a jelen törvényjavaslat tárgya, a csatlakozó államokat mindennemű nyersbőr kivitelének teljes szabaddá tételére kötelezi 1929. október 1-től kezdve, valamint arra, hogy ugyanettől az időponttól kezdve a nyersbőrökre semmiféle kiviteli vámokat vagy illetékeket ne alkalmazzanak. Az egyezménynek a jelzett időpontban való életbeléptetéséhez azonban szükséges, hogy az aláíró államok azt f. évi június hó végéig meg is erősítsék. Ha ez a feltétel nem következik be, az aláíró államok képviselői f. évi szeptember l-e előtt eszmecserét fognak folytatni arra nézve, hogy az egyezmény a ratifikálást bejelentett államok részéről mégis életbeléptetendő lesz-e vagy sem. Az egyezmény felmondására és revíziójára vonatkozó megállapodások általában azonosak a forgalmi korlátozásokra vonatkozó általános Egyezményben foglaltakkal ; az egyezmény revíziójára azonban csak a kiviteli vámok vagy illetékek mellőzésére vonatkozó határozmány tekintetében van lehetőség. Mivel Magyarország, amely csupán a nyersbőrök három fajtájára — marha-, borjú- és lóbőrökre — tart fenn kiviteli korlátozásokat s az engedélyezett kivitelt vámmal vagy illetékekkel nem terheli, mindenkor hangoztatta, hogy hajlandó ezt a korlátozást feloldani, ha más, a mi szempontunkból lényeges államok is ugyanezt teszik, illetve tiltó jellegű kiviteli vámjaikat megszüntetik, a genfi értekezleten résztvevő kormányképviselőink mindent elkövettek, hogy ennek az egyezménynek a létrejöttét elősegítsék. Feladatukat megnehezítette az, hogy Románia, mely kiviteli korlátozásokat a nyersbőrökre nem alkalmaz ugyan, de — azóta, igaz, leszállított, de akkor még — igen magas, tiltó hatású vámokat szedett( ugyanakkor, amikor a kész bőrökre ugyancsak igen magas behozatali vámokat alkalmaz), az egyezményhez csak azzal a feltétellel volt hajlandó csatlakozni, ha a kiviteli vámok tekintetében szabad kezet tarthat fenn magának. Románia e szerint csak formailag csatlakozott az egyezményhez, mert egyetlen államként jogot nyert, hogy tetszés szerinti magasságban tarthat fenn kiviteli vámokat. Kiküldötteink végül is kénytelenek voltak az egyezménynek ehhez a kétségtelen szépséghibájához hozzájárulni, mert nemleges állásfoglalásuk maga után vonta volna más, szomszédos államainknak is távolmaradását az egyezménytől, ami annak meghiúsulásával s alighanem a forgalmi korlátozások mellőzésére vonatkozó általános Egyezmény kétségessé válásával járt volna. Ha már a nemzetközi áruforgalom újabb könnyítése érdekében Románia magatartásától függetlenítettük is saját elhatározásainkat, a gazdasági relációink szempontjából fontos más országoknak ezentúl követendő magatartását annál éberebben kell figyelnünk, mivel a nyersbőrök kiviteli korlátozásának egyoldalú felszabadítása a magyar gazdasági érdekeket érzékenyen károsítaná. Az egyezmény megerősítését ezért más államok ugyanazen aktusától kell függővé tennünk. Budapest, 1929. évi június hó 10-én. Bud János s. k. } m. hir. közgazdasági miniszter-
