Képviselőházi irományok, 1927. XVII. kötet • 786-807. sz.

Irományszámok - 1927-786. Törvényjavaslat az 1927. és 1928. években Genfben a behozatali és kiviteli tilalmak és korlátozások megszüntetése tárgyában tartott két nemzetközi értekezleten megállapított okiratok becikkelyezéséről

58 786. szám korlátozásokat valamely tagállam tovább tolerálni nem óhajt ; s ugyancsak öt év'múlva mondható fel az Egyezmény, de akkor is hat havi hatállyal, azért, mert az 1928. év nyarán utóbb elismert kiviteli korlátozások fenntartását valamely tagállam nem óhajtja többé elfogadni. Ha bármely oldalról bekövetkezett felmon dások következtében valamelyik csatlakozó állam az Egyezmény létrejöttének előfeltételeit megszűntéknek ítéli, a helyzet megvizsgálására új értekezlet egybe hívását kérheti s amennyiben ez az értekezlet nem vezet az Egyezménynek a vál tozott körülmények ellenére való fenntartására, akkor az mindegyik csatlakozó állam számára attól a naptól kezdve veszti érvényét, amikor hatályossá válik az új értekezlet egybehívását előidézett felmondás. Az öt éven belül felmondható az Egyezmény akkor is, ha a csatlakozó államok egyharmadának kezdeményezé sere időközben netán összehívott új értekezlet az Egyezmény oly módosítását hatá rozná el, melyet valamely eredetileg csatlakozó állam elfogadni nem óhajt ; ez áliiimra nézve az Egyezmény attól a naptól kezdve veszti hatályát, amikor a módosított Egyezmény élet belép. Miként már több ízben említve volt, az 1927. évi Egyezmény életbeléptetésének előfeltételeit az 1928. július hó 11-én Genfben aláírt s ugyancsak e törvényjavaslattal becikkelyezés végett előterjesztett Pótegyezmény szabályozza. E szerint az Egyezmény 1930. január elsején lép életbe, amennyiben legalább 18 állam 1929. szeptember 30-a előtt a megerősítő okmányokat Genfben elhelyezi. A megerősítő okmányok letételénél mindegyik csatlakozó állam azonban az Egyezménynek a maga részéről való érvénybeléptetését ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a Pót^ egyezményben felsorolt meghatározott államok vagy azok egyike vagy valamelyik csoportja ugyancsak ratifikálja az Egyezményt. Ezen felsorolt államok közt szerepel Magyarország, valamennyi szomszédos országunk, azonkívül a Németbirodalom, Lengyelország, Svájc, Franciaország, Olaszország, Nagybritannia és Törökország, a tengerentúli államok kőzött pedig az Amerikai Egyesült Államok és Japán. Ha a szükséges számmal a ratifikálások 1929. szeptember 30-ig nem történnek meg, a ratifikálást eszközölt államok szabad elhatározásán múlik, vájjon ennek ellenére kívánják-e az Egyezményt magukra nézve kötelezőnek elismerni. Tekintettel a nemzetközi árucserében érvényesülő érdekek összefonódottságára, valamint a legnagyobb kedvezményes záradékot tartalmazó kétoldalú kereskedelmi szerződésekből keletkezhető visszahatásokra, Magyarország sem mellőzheti azt, hogy az Egyezmény megerősítését más államok részéről való ratifikálás feltételéhez kösse. Budapest, 1929. évi június hó 10-én. Bud János s. k., m. Mr. közgazdasági miniszter.