Képviselőházi irományok, 1927. XVII. kötet • 786-807. sz.

Irományszámok - 1927-786. Törvényjavaslat az 1927. és 1928. években Genfben a behozatali és kiviteli tilalmak és korlátozások megszüntetése tárgyában tartott két nemzetközi értekezleten megállapított okiratok becikkelyezéséről

56 786. szám. vájjon egy kollektív nemzetközi egyezményből folyó előnyöket valamely tagállam megtagadhatja-e az olyan ez egyezményhez nem csatlakozó államtól, mellyel a legnagyobb kedvezményi záradékot tartalmazó bileterális kereskedelmi szerződést kötött, még teljesen tisztázatlan, gyakorlatilag a korlátozásokat alighanem csak az olyan államokkal szemben lehet az egyezmény életbelépte után alkalmazni, melyekkel a tagállam semmiféle szerződéses viszonyban nincs. Kifejezetten fennmarad mindegyik államnak az a joga, hogy továbbra is tilalmakat és korlátozásokat alkalmazzon : a közbiztonság és közerkölcs védelmére ; fegyverek, lőszerek és hadianyag, valamint rendkívüli körülmények között általában hadiszükségletek tekintetében ; a közegészségügy, állategészségügy és növényvédelem szempontjából ; nemesfémek, pénz- és értékpapírok tekintetében ; jövedékek tárgyai szempontjából, a történelmi és művészi nemzeti kincsek kivitele tekintetében, valamint abból a célból, hogy valamely áru belföldi termelését, forgalombahozatalát és fogyasztását szabályozó jogszabályok hasonlónemű külföldi árukra is kiterjesztessenek. Mindezeknek a tilalmaknak és korlátozásoknak azonban a gyakorlatban nem szabad burkolt protekcionisztikus eszközökké válniok. E kivételek nyújtotta lehetőségeknek mikénti alkalmazása azonban tagahatatlanul csupán a tagállamok erkölcsi felelősségérzésétől függ, mert az egyezmény tekintetében tervbe vett döntőbírósági eljárás nem vonatkozik e kivételek alkalmazására, hacsak két vagy több állam erre nézve külön meg nem állapodik egymással. A forgalom szabadságának elvével szemben a fentiekben elismert s a háború előtt is ismerteknek nagyjában megfelelő kivételeken felül az egyezmény azonban elismeri mindegyik államnak azt a jogát, hogy rendkívüli ós kivételes körülmények között életbevágó érdekeit behozatali vagy kiviteli tilalmakkal vagy korlátozásokkal megvédje arra az időre, amíg ezek a körülmények fennállanak. Az egyezmény semmiféle meghatározását vagy körülírását annak, mi tekintendő rendkívüli és kivételes körülménynek vagy életbevágó érdeknek, nem tartalmazza ; e tekintetben a tagállamok szuverenitása csorbítatlan, annál is inkább, mert e határozmányra sem vonatkozik a döntőbíráskodás : hacsak külön megállapodással az egyes államok ezt arra ki nem terjesztik. Az egyetlen korrektívum azzal szemben, ha valamely állam erre a határozmányra való hivatkozással más tagállam részéről indokolatlanoknak vélt korlátozásokat alkalmazna, az egyezmény felmondása. Mivel az egyezmény-tervezet tárgyalásánál kitűnt, hogy a fent körülírt kivételek révén nyújtott lehetőségek nem elegendők bizonyos nehézségek elhárítására, melyek egyes államokat a szabad forgalom teljes helyreállításában gátolják, az egyezmény kénytelen volt további kivételeket elismerni. Ezek egy része időbeli korlátozás nélkül tartható fenn, mert jelentőségük a nemzetközi áruforgalom szempontjából alárendelt; ilyen például a kivitel korlátozása Egyptom részéről vágóállatra és tojásra, Olaszország részéről vasércre és gabonára vagy Románia részéről vas- és rézércre, valamint nyers ásványolajra. (Ez utóbbi tekintetében, mely Magyarország finomító iparának nyersanyag-ellátása szempontjából nem közömbös, az egyezményhez fűződő Jegyzőkönyv azonban kimondja, hogy a román nyers ásványolaj a nemzetközi forgalom szempontjából igenis jelentőséggel bírván, a csatlakozó államok bíznak abban, miszerint Románia, mihelyt a viszonyok megengedik, <a kiviteli tilalmat megszünteti s időközben is tekintettel lesz a szomszédos tagállamok érdekeire). Az egyebekben elismert kivételek kifejezetten átmeneti természetűek, azonban csak abban az értelemben, hogy — noha a nemzetközi egyezmény életbeléptetésétől számítva csak öt év múlva mondható fel — mindegyik csatlakozó alíam, ha valamely más állam javára most elismert kivételt tovább elismerni nem kivan, már három év múlva mondhatja fel a maga részéről az egyez-