Képviselőházi irományok, 1927. XVII. kötet • 786-807. sz.
Irományszámok - 1927-795. Törvényjavaslat a zálogleveles kölcsönök és a vizitársulati kölcsönök szerzésének előmozdítását célzó, valamint a betegségi biztosítási járulékok utáni késedelmi pótlékok elengedhetésére vonatkozó rendelkezésekről
795. szám. 341 gessé, a kormánynak rendelkeznie kell azzal a felhatalmazással, hogy a fennálló törvényes rendelkezésektől eltérő szabályokat is esetleg életbeléptethessen. Számítva arra, hogy az országgyűlés nyári szünete alatt a világpiaci helyzet esetleg lehetővé tehetné azt is, hogy a vizitársulatok hiteligényeinek kielégítéséről is külföldi hitelforrás útján történhessék gondoskodás, a kormány egyúttal arra is felhatalmazást kér, — miként az annak idején a vármegyék nevében felvett külföldi kötvénykölcsönnól történt — hogy a vizitársulatok részére a szükségesnek mutatkozó kötvénykölcsönt leköthesse és ezzel kapcsolatban a kölcsönvótellel összefüggő kérdések anyagát szabályozhassa. Ami a javaslatnak azt a részét illeti, amely a betegségi biztosítási járulékok utáni pótlékok elengedésének lehetőségéről szól, e tekintetben a következőket van szerencsém előadni: A szociális szolgáltatások fedezését célzó járulókok behajtásával kapcsolatban csak a legnagyobb körültekintéssel lehet a betegellátási költségek fedezéséhez fűződő szociális érdekeket a gazdálkodó alanyok termelői érdekével összhangba hozni. A jelen szociális terhek mellett a gazdasági alanyok képtelenek a múltbeli kötelezettségek alapján felszaporodott kamattartozást belátható időn belül kiegyenlíteni. A társadalombiztosítási késedelmi pótlókok felszaporodása okán jelentkező eladósodást meg kell szüntetni és lehetővé kell tenni, hogy azok a biztosításra kötelezett munkaadók, akik 1929. december hó 31-éig járulékhátralékukat, kiegyenlítik, mentesüljenek -— a gyakorta még a járulóktartozásnál is súlyosabb — kamatszerű pótlóktartozás terhe alól. Ez a megoldás érdeke a gazdasági életnek, de érdeke magának a társadalombiztosításnak is, amely járulékköveteléseihez — ha mindjárt kamat nélkül is — hozzájutva, tiszta helyzetet teremthet pénzügyeiben. Részletes indokolás. Az 1. §-ho.z. Ennek a szakasznak értelmében a pénzügyminiszter az egységes feltételek mellett való záloglevélkibocsátás folytatására alakuló pénzintézet alapításában való esetleges részvételre és az ebből folyó kötelezettségek mikénti teljesítésére nyerne felhatalmazást. Egyben pedig felhatalmaztatnék a pénzügyminiszter arra is, hogy az alakuló intézet javára adó- és illetékügyi kedvezményeket engedélyezhessen és hogy ennek az intézetnek a megalakulásával kapcsolatban a zálogleveles kölcsönökre vonatkozóan illetékügyi kedvezményeket állapíthasson meg. Ezek az intézkedések a kölcsönvevŐk terheinek lehető csökkentését célozzák. A 2. §-hoz. Ennek a szakasznak érteimébea a minisztérium arra hatalmaztatnék fel, hogy az egységes záleglevólkibocsátás céljából alakuló intézetre vonatkozólag az intézet megalakulása és működése, valamint az általa kibocsátott záloglevelek biztonsága érdekében a fennálló jogszabályoktól eltérő rendelkezéseket is életbelóptethessen. Erre a tágkörű felhatalmazásra azért van szükség, hogy az egységes típusú záloglevelek átvételére vállalkozó pénzcsoportnak esetleges olyan kívánságai, amelyeket a fennálló jogszabályok keretében biztosítani egyébként nem lehetne, teljesíthetők lehessenek. A 3. §-hoz. Ez a szakasz a pénzügyminisztert és a földmívelésügyi minisztert hatalmazza fel arra, hogy a vizitársulatok hiteligényeinek külföldi hitelforrás útján való kielégítése iránt a szükséges intézkedéseket meg-
