Képviselőházi irományok, 1927. XVII. kötet • 786-807. sz.

Irományszámok - 1927-793. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "azt 1929/30. évi állami költségvetésről" szóló 789. számú törvényjavaslat tárgyában

334 793. szám. Az állami üzemeknél úgy a kiadások, mint a bevételek emelkedése, főleg a forgalom, a termelés és a gyártás emelkedésével áll összefüggésben. Ezekre való tekintettel és mert ez a költségvetés az ország kulturális és szociális igényeinek kielégítésében is újabb haladást jelent, a bizottság a költségvetésben teljes biztosítékát látja az államháztartás megingathatatlan szilárd egyensúlyának és a gazdasági élet további fejlődésének. A törvényjavaslatot szakaszonkint részletezve, a bizottság a következőket jelenti : Az 1. §. a kiadásoknak, a 2. §. a bevételeknek főösszegeit és részlete* zósót rovatonkint, címenkint és fejezetenkint tartalmazza. A 3. § a kiadások és bevételek végösszegét és mérlegét tünteti fel és egyben felhatalmazást tartalmaz arra, hogy a költségvetésben előirányzott többlet az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak lakáspénze szempontjából ezidőszerint a III.—

VI. lakáspénzosztályba tartozó egyes városoknak és községeknek magasabb lakáspénzosztályba való sorozására legyen felhasználható, a többletnek netán fennmaradó része pedig a pénztári készletek gyarapítására fordíttassék. Az 1 , 2. és 3. §-oknak tartalma és szövegezése általában megfelel a bevett gyakorlatnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a 3. §. szerint a költségvetés feleslege elsősorban a közszolgálati alkalmazottak lakáspénzosztályba sorozására, a netán fennmaradó felesleg pedig a pénztári készletek gyarapítására fordítandó. A kormánynak a lakáspénzosztályba sorozás helyesbítésére irányuló szándékát a bizottság helyeslőleg vette tudomásul, mert ismeretes, hogy az 1908., illetőleg az 1911. évben végrehajtott lakáspénzosztályba sorozás óta az ország területének megváltozása és egyéb okok folytán a lakásviszonyokban olyan lényeges eltolódások állottak elő, hogy egyes helyeknek a jelenleginél magasabb Jakáspénzosztályba való sorozása elkerülhetetlenül szükséges. Örömmel üdvözli tehát a bizottság, hogy a kormány erre a célra kívánja felhasználni az állami költségvetésben előirányzott 3 5 millió pengős felesleget. Miután azonban előre nem Lehet egészen pontosan megállapítani ä tervezett lakáspénzosztály rendezés pénzügyi kihatását, a kormány a bevett gyakorlatnak megfelelően felhatalmazást kér arra, hogy a feleslegnek az ezen rendezés után netán még fennmaradó részét a pénztári készletek gyarapítására fordíthassa. A 4. §. a tulaj donképeni megajánlásra vonal kőzik s az állam jövedelmeinek és bevételeinek beszedésére az eddigi gyakorlatnak megfelelő szövegezésben kíván felhatalmazást adni. Az 5. §. a virement (hitelátruházási) jogot szabályozza az előző években követett eljárással teljesen azonos módon. Az 1924/25. évi költségvetés óta a költségvetési törvények akkép szabályozták ezt la kérdést, hogy az átruházási tilalom alól kivételnek azokban az esetekben van helye, amelyekben a minisztertanács a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával megállapítja, hogy a hitel átruházás a költségvetési kereteknek betartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges. Minthogy ilyen eljárás mellett minden egyes hitelátruházást a pénzügyminiszterrel és a minisztertanácsban előzetesen le kell tárgyalni, a bizottság nézete szerint az 1924/25. év óta alkalmazott eljárás tényleg teljes mértékben biztosítja, hogy a hitelátruházások a takarékosság követelményeinek figyelembe vételével ós az államháztartás helyzetének beható mérlegélésével történjenek. Minthogy továbbá ez a rendszer a kormánynak arra is módot ad, hogy a megtakarításokat elsősorban a gazdasági élet fejlesztésére fordíthassa, a bizottság az eddigi eljárás fenntartását javasolja. A 6. §. a költségvetési évek közötti hitelátvitel kérdését szabályozza és az előző évi költségvetési törvényekkel egyezően kizárja a megállapított